Alulról kezdte, nem volt gond neki fiatalon sem, hogy dolgozzon a pénzért, hamar megtanulta, milyen, ha főnöke, kötelezettsége, munkaideje, felelőssége van - írja a Jobangel a Hrblog.hu-n.
Ezek az emberek ismerik a fizikai munkát és annak viszonyait.
Ha valaki ezt leírja az önéletrajzában még vezetőként is, az egy becsülendő dolog, hiszen nem próbálja meg takargatni, netán eladni magát ellenőrizhetetlen álinformációkkal.
Korábban az értelmiség lenézte a fizikai munkát, hiszen neki nem kell beszennyeznie a kezét vagy ruháját. A rendszerváltás után azonban sok diploma nem ért semmit, és fizikai munkát kellett végeznie az értelmiség egy részének is. Ennek persze ma már vége, hiszen a diplomásokat is keresik sok hiányszakmában, de a betanított adminisztráció is diplomás hely lett, azaz lazult a diploma értékrendje a fizikai munka javára.
Igen, a fizikai munka javára!
A fizikai munkát ugyanis el kell kezdeni megbecsülni Jobangel szerint, különben nem jönnek a munkavállalók betölteni az üres helyeket és így nem lesz termelés sem. A megbecsülésnek szólnia kell pénzről, hangnemről, és bármi más tudatos HR-es módszerekről, ellenkező esetben a takarítónő helyett maga az étteremtulajdonos takaríthat például.
Nem minimálbér, nem feketézés-szürkézés, nem létminimum, hanem rendes fizetés, amiért megéri takarítani
- írja Jobangel.
Ha másért nem, legalább üzleti érdekből meg kell becsülni a fizikai munkásokat, és ennek jelei már látszanak az üzleti szférában.
A teljes bejegyzés a Hrblogon olvasható el.