Míg a közelmúltig Izland számított a bitcoin-bányászok Mekkájának, az egészen közeli jövőben egy másik, hideg éghajlatú ország veheti át a helyét – írja az Asia Times. Úgy tűnik, Norvégia tárt karokkal várja azokat, akik komolyan gondolják a bitcoinok kitermelését – azaz a mögöttük álló digitálisan kódolt láncok idő-, energia- és hardverigényes visszafejtését.
Nem is olyan régen, még Kína uralta a bitcoin-bányászatot. A világ – képletesen szólva – bitcoin-tárnáinak többsége itt volt található. Azaz olyan tartományokban, ahol jelentős volt a vízenergia hasznosítása: ennek az a jelentősége, hogy a bitcoin-bányászat rendkívül energiaigényes feladat a számítógépeknek, és fontos szempont, hogy az általában hatalmas méretűre duzzasztott gépparkok minél olcsóbb elektromos áramhoz jussanak.
Peking aztán szigorításokat vezetett be a tevékenységgel kapcsolatban, így sok „bánya", azaz számítógéppark Kanadába és az USA-ba vándorolt. Mindaddig, amíg az ottani hatóságok – különösen a kanadai Québec tartomány vezetése – egyértelművé nem tette, hogy
nem különösebben örülnek annak, ha az ott megtermelt olcsó energiát kriptovaluta kinyerésére használják.
A legjobb hozzáállás, amit ezekről a helyekről az érdekelt cégek és tehetős magánszemélyek várhattak, az az, hogy a hatóságok elfordították a fejüket irányukból, de dolgukat nem könnyítették meg.
Izland azért számított a lehető legjobb választásnak a bányászok körében, mert gyakorlatilag csak megújuló energiaforrásokra, elsősorban geotermikus energiára épít, amely lényegében korlátlanul rendelkezésre áll.
A szigetország pedig már-már hihetetlenül kedvező mutatókkal büszkélkedhet a közbiztonság és általában a bűnözés kérdésében.
Azaz csak büszkélkedhetett, amíg alig néhány hete, el nem loptak több száz, bitcoin-bányászatra használt számítógépet. Az izlandi alternatívát pedig az is aláásta, hogy a szigetország energiaellátása majdnem összeomlott azért, mert a kriptobányászok gépei felzabálták a megtermelt áramot. A mintegy 340 ezer ottani lakost a rendszer képes kiszolgálni, de bonyolult blokkláncokat visszafejtő számítógép-hadseregeket már nem.
A kriptovaluta-bányászat új központja Norvégia lehet. Természetesen nem a hobbibányászok, hanem azok a cégek vehetik fontolóra az idetelepülést, akik üzletüket a bitcoinra vagy hasonlóakra építették fel.
Norvégia – úgy tűnik – egyelőre tárt karokkal várja az ilyen cégeket. Az ország – Izlandhoz hasonlóan – szinte teljes egészében a megújuló, tiszta energiaforrásokra támaszkodik.
Más országokéhoz képest, meglehetősen barátságos adózási és kapcsolódó szabályokat kell betartani a bányászoknak.
A befektetők ugyan 25 százalékos adót kell hogy fizessenek, cserében viszont szinte minden veszteséget leírhatnak abból.
A figyelem most azért is irányul Norvégiára, mert a kanadai hátterű blockchain-vállalat, a Hive, bejelentette, hogy felvásárolja az amerikai-norvég adatközpont, a Kolos tulajdonosát.
A Kolos jelenleg a világ leghatékonyabb, kizárólag megújuló energiákkal üzemelő, kiemelten biztonságos adatközpontja.
Nagyjából 200 kilométerre található az Északi-sarkkörtől, és szakértők szerint a kedvező klíma miatt sokkal egyszerűbben megoldhatók a központ hűtési-ventillálási feladatok is, ami egy ekkora létesítménynél az egyik legfontosabb szempont.
A 64 hektáron elterülő telephelyet a Hive minden tekintetben a világ legnagyobbjává akarja növelni. A fejlesztések célja, hogy a kriptovalutákhoz kapcsolható üzleti tevékenységeket kiszolgálják azokkal. A cég közlése szerint, a helyi önkormányzat határozott támogatásáról biztosította ezeket a törekvéseket.
A felvásárlással egyidejűleg, a Hive megjelent az amerikai Bitfury nevű cégben is, amely bitcoin bányászatot támogató megoldásokat szállít ügyfeleinek. Ez a cég néhány nappal ezelőtt szintén Norvégiában nyitott adatközpontot, melynek
értéke 35 millió dollár.
Ez közel 1 milliárd forintot jelent.