Szaporodnak az itthon maradó, de külföldön értékesítő startupok

A Hrportál.hu a Startup Safary rendezvény kapcsán összeszedett négy feltörekvő startupot, akik a megszokottól eltérő trendről számoltak be. Eddig az volt a bevett modell, hogy Budapesten indulnak el, de a világ más pontjain is nyitnak irodákat és nemzetközileg terjeszkednek. Most kiderült, hogy létezik csak Budapesten tevékenykedő, mégis globálisan elérhető startup értékesítési szisztéma is.

A beszélgetésen részt vett a nagy mennyiségű adatok (big data) kezelésében élenjáró Starschema egyik alapítója Csillag Péter, a házi sörfőzést forradalmasító Brewie ügyvezetője Pál Marcell, a táblagépre 3D-s modellezést fejlesztő Shapr3D fejlesztési vezetője Schuszter Péter és az elektronikus könyvkereskedelmi piacra betört Pubishdrive-tól Rendes Ádám. A csapat Kovács Péterrel, a Startup Safary szervezőjével, a közép-kelet-európai startup világ ismert arcával egészült ki - írja a Hrportál.hu.

Kovács Péter szerint érdemes először egy klasszikus, nagy cégben elkezdeni dolgozni,

és csak utána vállalkozni, bár Pál Marcell szerint akinek most van ötlete, annak most kell belefognia.

Arról mindnyájan beszámoltak, hogy a siker titka a jó csapat.

Pontosan ez az, az emberi tehetség, ami miatt nagy cégek sokszor startupokat vásárolnak: nem a termék, hanem igazából a mögöttes emberek kellenek nekik.

Csillag Péter arról a jelenségről beszélt, amikor egy-két év után ki kell rúgni a barátokat, ha hátráltatják vagy nem viszik előre a munkát. Ez természetesen nagyon nehéz, de akinek a cége sikere lebeg a szeme előtt, annak ezt meg kell tennie.

Létezik egy olyan startup növekedési modell is, melynél itthon marad a vállalkozás Forrás: Shutterstock

A fiatal vállalkozók természetesen azt is megmagyarázták, hogy miért maradtak Budapesten. Ennek egyik oka, hogy

így magyar munkavállalókkal dolgozhatnak együtt, illetve sokkal alacsonyabbak a hazai költségek, de azt is érvként hozták fel, hogy Budapest cool hely.

Míg Rendes Ádáméknak a magyar mellett kellett egy amerikai céget is alapítaniuk, az iparáguk ugyanis konzervatív, és nehezen fogadják be őket, addig a Brewie-nél, akik a magyar keresetekhez képest drága terméket állítanak elő, 99 százalékban külföldre szállítanak. Pál Marcell azt is elmondta, hogy senkinek sem kíván amerikai vevőt, ők ugyanis bizalmatlanabbak, ráadásul pontosan ismerik a jogaikat és ennek hangot is adnak. Európában nagyobb a bizalom az eladó és a vásárló között.

Egy magyar startup először magyar pénzből indul el, de a következő tőkebevonási körökben már általában külföldi befektető után néznek.

Csillag Péter ugyanakkor elmondta azt is, hogy az amerikai befektetők általában jelentősebb indulótőkét injekcióztak volna a társaságba, ugyanakkor elvárták volna, hogy negyedév múlva már eredményeket mutassanak fel annak ellenére, hogy az ő szolgáltatásukban nem lehet ennyi idő alatt látványos növekedést elérni. Ezért ők egy türelmesebb magyar befektetőt választottak.

Cikkünk a Hrportál.hu írása alapján készült.