Az alapprobléma az, hogy a cégek nem igényelhetik vissza, nem helyezhetik levonásba azt az áfát, amely olyan ügylethez kapcsolódik, amely után az áfát befizették ugyan, ám a partner azt nem teljesítette. Ez ma elég nagy bukta a cégek számára, hiszen egyrészt nem kapják meg az általuk nyújtott szolgáltatás vagy az eladott termék ellenértékét, másrészt annak korábban már befizetett áfáját sem kaphatják vissza.
Az Európai Bíróság ítéletei e témában bizakodásra adhatnak azonban okot.
Egy tavaly év végén kelt ítélet azt mondja ki, hogy a tagállamok nem jogosultak általános jelleggel kizárni annak lehetőségét, hogy a partner nemfizetése esetén az áfát vissza lehessen igényelni. Az uniós szabályozás teljes vagy részleges nemfizetés esetére lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy engedélyezzék a visszaigénylést. A magyar szabályozás nem engedi ezt, épp arra hivatkozva, hogy ez csak lehetőség a jogban, de nem kötelező.
A teljes kizárás ugyanakkor egy közelmúltban kelt ítélet alapján kérdésessé vált.
Az érintett ügyben a bíróság szerint a tagállam korlátozása túlzó volt, ez elvben tehát kinyitja a lehetőséget arra, hogy a hazai szabályozást meg lehessen piszkálni. Azt is meg kell jegyezni azonban, hogy az inkriminált ügy olyan tagállam, Olaszország szabályozását érintette, ahol van lehetőség a részbeni visszaigénylésre. Ennek fényében nem mindegy, hogy a túlzott szigor vagy a lehetőség hiánya miatt aggodalmaskodik-e a bíróság. Elképzelhető, hogy elfogadja, ha egy tagállam egyáltalán nem engedi a visszaigénylést, ám ha mégis ad erre lehetőséget, akkor annak valódi lehetőségnek kell lenni, a szigor nem lehet túlzó. Fontos megjegyezni, hogy arról nem született döntés, hogy a magyar szabályozás, amely teljes tiltást tartalmaz, ne lenne elfogadható.
Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország áfa csoportjának vezetője szerint jelenleg a helyzet ellentmondásos, és kérdéses, hogy az Európai Bíróság ítéletei alapján lehetősége van-e az adózóknak csökkenteni az adóalapjukat az általuk teljesített, de a partnerük által pénzügyileg nem rendezett ügyletek vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy a hatályos magyar szabályozás erre nem biztosít lehetőséget.