A Brent ára május 17-én került először 80 dollár fölé 2014 novembere óta. Felfelé hajtja az olajárakat Venezuela kitermelésének csökkenése és az, hogy Donald Trump a hét elején elnöki rendeletet írt alá, amelyben újabb gazdasági szankciókkal sújtotta a latin-amerikai országot.
Árnövelő tényező az Egyesült Államoknak az a fenyegetőzése is, hogy minden eddiginél szigorúbb szankciókat léptet életbe Iránnal szemben.
Irán jelenleg napi mintegy 2,4 millió hordó kőolajat exportál. Elemzők szerint, ha Washington valóban szigorít, akkor napi 400 ezer, 1 millió hordó iráni kőolaj exportja eshet ki.
Ehhez még hozzájárul Kína egyre növekvő olajimportja – az ázsiai ország már tavaly megelőzte ebben az Egyesült Államokat –, a nemrég közzétett adatok szerint Kína áprilisban már elérte a havi 39,46 millió metrikus tonna felvásárlását.
Szakértők rámutattak ugyanakkor: a 80 dollár fölötti olajár felerősíti annak a kockázatát, hogy jövőre csökken a globális olajkereslet. Megfigyelők szerint a kőolaj 20 százalékos drágulása – ahogy ez már be is következett az év eleje óta – azzal járhat, hogy az iparilag fejlett országok kereslete napi 1 millió hordóval csökkenhet. A kereslet visszaesése pedig azt eredményezi, hogy csökkeni kezd az olajár.
Ugyanakkor az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) országok dönthetnek úgy, hogy növelik az olajkibocsátást, a Perzsa-öbölben található OPEC tagok vezetik azt a tárgyalássorozatot, ahol a résztvevők meghatározhatják, hogy mennyivel érdemes emelni a hordónkénti termelést, és hogy ezt miként osztják el a tagországok.
A Brent nyersolaj hordónkénti ára ma délelőttre 78,97 dollárra csökkent.
Az Oroszország által vezetett kőolaj-exportáló országok és nem OPEC-termelők megállapodtak abban, hogy a globális olajkészletek csökkentésének érdekében 2018 végéig, mintegy 1,8 millió hordóval csökkentik a termelést.