A hitelezés kétszámjegyű bővülése mellett a hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége erősnek mondható mind a likviditási, mind pedig a tőkeellátottságot vizsgálva. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan figyeli a hazai és nemzetközi pénzügyi folyamatokat, beazonosítja és kezeli az esetlegesen felmerülő kockázatokat - áll a jegybank ma kiadott Pénzügyi Stabilitási jelentésében.
A korábbi időszakban úgy tűnt, hogy a kockázatok szinte megszűntek a piacokon, így az alacsony kamatok és pénzbőség mellett megvalósuló gazdasági növekedés akadálytalanul folytatódhat.
A látszólagos nyugalom ellenére vannak kockázatok mind Európában, mind a tengerentúlon, ezek most hevesen meg is mutatkoztak, mindenekelőtt az olasz belpolitikai helyzet által, de a török és argentin válságok és az egyes országok, régiók sérülékenységét jelzik.
Az ingadozás érdemben megnövekedett a részvénypiacokon az idei évben, ugyanakkor a kötvénypiacokon is megindult a hozamemelkedés, a befektetők árazni kezdik a monetáris politika változását, szigorodását.
A növekedési kilátások egyébként világszerte javultak, egyúttal az inflációs várakozások emelkedtek.
A monetáris politika szigorodása az USA-ban már jó ideje zajlik, hiszen nulla közeli szintről már másfél százalék fölé emelték az alapkamatot, ugyanakkor az amerikai 10 éves kötvény hozama elérte a 3 százalékot.
Az Európai Központi Bank még nem nyúlt a kamatokhoz, ugyanakkor az olasz válság hatására az olasz kötvények hozama meredeken megemelkedett, és ezzel együtt a spanyol és az olasz szint is megnőtt,
de a folyamat nálunk is látszik: a nemrég 2 százalékig eső magyar 10 éves állampapírhozam újra 3 százalék fölött van.
A mediterrán országokban nagyméretű nem teljesítő hitelállományok vannak a bankrendszerben, így visszafogott a hitelezés, ami gátolja a gazdaság növekedését.
Nálunk, illetve a visegrádi országokban ellenkező folyamatok zajlanak: csökkennek a nemfizető hitelállományok, és dinamikusan növekszik a hitelezés volumene.
Az MNB úgy látja, hogy
itthon mind a vállalati, mind a lakossági szektorban nagyobb hitelezési aktivitás is megvalósulhatna.
Magyarországon a hitel GDP-hez viszonyított aránya a korábbi években elmaradt a visegrádi országokhoz képest, a gazdaság sokáig úgy nőtt, hogy szerény volt a hitelezés. A bankok rendkívül óvatosak voltak, kockázatosnak tartották a vállalati hitelezést, csak nagyon stabil, főleg exportra termelő, nagyobb vállalatoknak nyújtottak hitelt, a kkv-k, akiknek sokkal nagyobb szükségük lett volna erre, csak kis mértékben részesültek ebből.
2016-ban aztán változott a helyzet, beindult a hitelezés, megvalósult a hitelezési fordulat. A vállalatoknál tavaly már kétszámjegyű növekedés mutatkozott a kkv-k hitelezésében, de a nagyobb vállalatok is egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a hitelekre.
Kínálati oldalról, tehát a bankok részéről bőven van tér a növekedésre, mivel a hitel/betét mutató még alacsony.
A lakossági hitelezés növekedés meglehetősen dinamikus mind a lakás, mind a fedezetlen fogyasztási hitelek esetében.
A bankok enyhítik a hitelfelvétel feltételeiket: 40 százalékuk tervez könnyítést végrehajtani, ezáltal a hitelfelárakat is csökkenteni.
Ez 2016-ban még nem következett be, mivel a bankok bővítették ügyfélkörüket, az új kihelyezésekben már látszott a fokozottabb kockázatvállalás, viszont ennek megfelelően még magas felárak maradtak.
Tavaly már más folyamat volt megfigyelhető: az olcsóbb banki szolgáltatások részaránya növekedett, vagyis kialakult a verseny: az ügyfelek már válogathatnak, kereshetik a kedvezőbb feltételű hiteleket, nincsenek már kitéve annak, hogy csak egy vagy két bank hajlandó őket hitelezni.
A lakáshiteleken belül megjelent egy új forma,
a minősített fogyasztóbarát hitel, melynek aránya már 50 százalék fölött van az összes kihelyezésben.
Ezeknek az a lényege, hogy minél hosszabb időre fix kamatot biztosítanak, ezzel az esetleges jövőbeni kamatemelésekkel szemben védettek az ügyfelek.