Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az IOSCO Budapesten tartja éves konferenciáját hétfőtől péntekig, a szervezet most ülésezik először Közép-Kelet-Európában.
A csaknem 550 résztvevő áttekinti többek között a mesterséges intelligencia és a robotok szerepét a pénzügyi szolgáltatások jövőjében, a fintech innovációk és a digitalizáció kihívásait.
Az 1983-ban alapított, madridi székhelyű IOSCO a világ 115 országának és régiójának több mint 200 értékpapír-felügyeletét, tőzsdéjét, tőkepiaci szövetségét és nemzetközi hatóságát tömöríti.
Windisch László hangsúlyozta: az IOSCO-nak mint nemzetközi szervezetnek kulcsszerepe van a nemzetközi pénzügyi rendszer működését érintő előírások, szabályok kidolgozásában és bevezetésében, azok alkalmazásában.
Windisch László rámutatott arra, hogy 2013 óta a magyar jegybank a monetáris politikai lépések sorozata mellett, amellyel a jegybanki alapkamat történetileg alacsony szintre csökkent, a hagyományos és nem hagyományos eszközöket alkalmazva növelte a pénzügyi rendszer stabilitását, erősítette a pénzügyi közvetítő rendszer hatékony működését, segítette a magyar gazdaság növekedését.
A jegybank alelnöke emlékeztetett, a válság kitörése után Magyarország rendkívül komplex helyzettel szembesült.
A válságot megelőző időszak pazarló költségvetési gazdálkodása fenntarthatatlan helyzetbe hozta az államháztartás finanszírozását, ráadásul elégséges belső megtakarítások hiányában az ország nagymértékben külföldi forrásokból finanszírozta magát.
Így 2010 után a válságból kivezető út első lépcsőfokát a költségvetés helyzetének stabilizálása jelentette. A költségvetési fordulat és a munkapiacot érintő strukturális reformok helyreállították a magyar gazdasággal szembeni befektetői bizalmat.
Kiemelte továbbá, a jegybanki alapkamat csökkentési ciklus megkezdését 2013-tól egy átfogó monetáris politikai lépéssorozat követte, ebben a hagyományos monetáris eszköztár keretében a monetáris tanács összesen 32 lépésben historikusan alacsony szintre vitte le az alapkamatot.
Windisch László szerint az alacsony alapkamat egyrészt támogatta a beruházások, a fogyasztás és a foglalkoztatás bővülését, ezzel párhuzamosan jelentősen csökkentette a forintban eladósodott vállalkozások és a lakosság adósságterheit.
A jegybank által beindított programok - így a növekedési hitelprogram vagy az önfinanszírozási program – az egész magyar gazdaság bővülését, benne a vállalkozások hitelezését segítette.
Az MNB alelnöke arról is szólt, hogy az utóbbi időszakban az MNB intézkedéseiben fontos szerepet kapott a hazai pénzügyi infrastruktúra fejlesztése. A jegybank stratégiai céljává vált egyebek mellett az elektronikus fizetési módok használatának ösztönzése.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója kiemelte: a hatékonyan működő tőkepiac számos előnnyel jár a nemzetgazdaság számára, segíti a hosszú távú vállalatfinanszírozást, költséghatékony tőketranszfert tesz lehetővé iparágak között, ösztönzi az innovációt, és hozzájárul egy stabilabb és ellenállóbb monetáris rendszer létrejöttéhez.
Rámutatott: a magyar gazdaság mutatói jók, ennek is köszönhetően a vállalati teljesítmények javultak, a magyar tőzsdeindex messze túlszárnyalta régiós és nyugati tőzsdék indexeit az elmúlt három évben. A növekedés fenntartásához azonban elengedhetetlen a versenyképesség javítása, ennek egyik fontos eszköze a tőkepiac.
Végh Richárd szerint fontos, hogy a háztartások megtakarításait ne csak az állampapírok szívják fel, hanem a hazai reálgazdaságot is finanszírozza a lakosság.
A tőzsdére lépés a cégek szemléletváltását is elősegíti, ami tartós növekedést eredményezhet, valamint a jegyzett cégek könnyebben tudnak tőkét szerezni olyan beruházásokra, amelyeket adott esetben egy bank nem képes finanszírozni – magyarázta.
A BÉT elnök-vezérigazgatója kiemelte: a magyar háztartások megtakarításai jelentősen nőtt az elmúlt négy évben, azonban ennek csak kis részét fektették részvényekbe. A magyarországi befektetési alapkezelők által kezelt vagyonból mindössze 18 százalék van tőzsdei részvényben, és ebből csupán 4 százalékot fektettek be hazai részvényekbe a BÉT-en, amin szavai szerint mindenképpen javítani kell.
