Egy építési vállalkozó arra szerződött, hogy megrendelőjétől megvásárolt telkeken szállodát épít. A telkekért összesen 74 millió forintot fizetett, s a vállalás egy 94 szobás szálloda megépítése volt, az építési engedély megszerzését két, a szálloda átadását négy éven belül ígérte. A felek kötbérben is megállapodtak, napi 30, illetve 25 ezer forintban telkenként.
A vállalkozó a beruházást svájci frank alapú hitelből akarta finanszírozni, ám a válság miatt a frank árfolyama elszállt. A cég a bankkal meg tudott egyezni a hitel visszafizetésében, ám a beruházást nem tudta végrehajtani – hiszen nem állt rendelkezésére a megfelelő forrás. Bár a hitelcsapdát elkerülte, a vállalást nem tudta teljesíteni, négy év elteltével, 2010-re sem indult el az építkezés.
A megrendelő ekkor a bírósághoz fordult kötbérkövetelésével.
Az első esetben 1148 napra, napi 30 ezer forinttal számolva több mint 34 millió, a második estben pedig 623 napra, napi 25 ezer forinttal számolva több mint 15 millió késedelmi kötbért követelt a vállalkozótól.
Az elsőfokú bíróság meg is ítélt 40 millió forint kötbért.
A jogszabályok szerint a vállalkozónak kellett volna kimentenie magát, de az nem tudott másra hivatkozni, mint a gazdasági válságra.
A bíróság indokolása szerint azonban ez kevés, a megváltozott gazdasági környezet nem elég indok. Az, hogy a beruházást hitelből finanszírozta, az az ő kockázata volt, erre nem lehet hivatkozni vis maior címén.
A vállalkozó fellebbezett, a másodfokú bíróság jogerősen 25 millió forintra szállította le fizetendő kötbért arra hivatkozva, hogy a válság hatását indokolt figyelembe venni, mert a gazdasági válság hatására az ilyen típusú projektek finanszírozása jelentősen megnehezült.
A vállalkozó felülvizsgálatot kért a Kúriától, de nem járt sikerrel. A legfőbb bírói fórum jóvá hagyta a jogerős ítéletet.
Vagyis minden bírósági fórum egyetért abban, hogy a válság kellemetlen, tönkre tehet, de nem vis maior.