Különösen az amerikai részvénypiacon érhető tetten, hogy egyre többen próbálnak hosszabb távra készülni, és inkább olyan pozíciókat igyekeznek kialakítani, melyek megágyaznak egy későbbi korrekciós hullámnak. A Wells Fargo számai szerint a bikapiac utolsó éve lehet a legerősebb az egész ciklusban, vagyis ha valaki túl korán lép ki, az költséges hibát véthet hosszú távon – derül ki a MarketWatch elemzéséből.
A részvények ugyanis jelentős emelkedéseket produkálhatnak a medvepiac beköszönte előtti 12 hónapban – olvasható ki a bank adataiból.
A magas kapitalizációjú amerikai részvények átlagosan 24,2 százalékot izmosodnak a medvepiacokat megelőző 12 hónap során.
Az alacsony kapitalizációjú papírok ezt is felülmúlják, ezek átlagosan 36,4 százalékot emelkednek ebben az időszakban. Az utolsó előtti évben 14,4, illetve 13,7 százalékos emelkedés, míg a medvepiac előtti 24-36 hónapban 14,2 és 18,5 százalékos erősödés az átlagos.
Hivatalosan egyébként akkor beszélhetünk medvepiacról, ha a részvényárfolyamok 20 százalékos csökkenést mutatnak a csúcsponthoz képest. Korrekcióról pedig 10 százalékos eséskor lehet beszélni.
A fentiek következtében a Wells Fargo elemzői hangsúlyozzák, a befektetők hosszú távon nagyot bukhatnak, ha túl korán szállnak ki a bikapiacból.
Az utolsó év ugyanis általában rendkívül erős, és most az amerikai gazdasági adatok arra utalnak, hogy egyelőre még ki fog tartani a részvénypiaci emelkedés.
Idén eddig az S&P 500 index 1,6 százalékot gyengült, noha tavaly 19,4 százalékot emelkedett. A Dow Jones 3,2 százalékot süllyedt 2018-ban a tavalyi 25,1 százalékos rali után. A technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq pedig 2,7 százalékos pluszban van idén eddig, de tavaly 28,2 százalékot izmosodott.
Noha a Wells Fargo szerint jelenleg a részvények nem számítanak durván túlértékeltnek, számos kockázati tényező fenyegeti a bikát. Részben ennek tulajdonítható az is, hogy miközben a vállalati eredmények rendkívül erősek, a részvénypiaci reakciók relatíve enyhék maradtak.
Az elsődleges kockázatok között a bank kiemelte a geopolitikai feszültségek eszkalálódását (például egy esetleges kereskedelmi háború kitörését), illetve a fokozatos jegybanki szigorításokat.
Ez utóbbiakban az amerikai központi bank egyébként is élen jár, de idővel az európai és a japán döntéshozóknak is el kell kezdeniük kamatot emelni.
Következésképpen az elemzés arra hívja föl a figyelmet, hogy a befektetőknek akkor is érdemes lehet a hosszabb távú stratégiánál maradniuk, ha a rövidebb távon változik a hangulat. Máskülönben súlyos bukásokat lehet elszenvedni.