A legtöbb esetben a mesés, 30 százalékos támogatással érvelnek a lakástakarékok mellett, mondván nincs még egy ilyen remek befektetés, ám érdemes kicsit számolni. A támogatás ugyanis mindig az adott évi befizetésre vonatkozik, s minél több pénz van a számlánkon, százalékosan annál kevesebbet jelent az évi 72 ezer forint.
Tehát ha tíz évig takarékoskodunk, az utolsó évben a számlánkon ott lesz már 2,8 millió forint, miközben az állami támogatás továbbra is 72 ezer forint, ami a teljes, már meglévő felhalmozott összeg 2,5 százaléka.
Ez már nem annyira meggyőző. Éppen ezért szakértők azt ajánlják, hogy
ha lakástakarék-szerződést szeretnénk, azt csak négy évre kössük, ennél a konstrukciónál ugyanis még érezhető az állami támogatás mértéke.
Az egész ügylet ugyanis meglehetősen költséges, ezt a tetemes kiadást pedig egyre kevésbé éri meg vállalni. Fontos, hogy a lakástakarék-szerződés lejárata után nem fizetik ki azonnal a pénzt, az átfutás jelentős, akár több hónap is lehet.
Felhasználni lakásvásárlásra, bővítésre, felújításra vagy a meglévő hitel betörlesztésére lehet.
A felújítás, bővítés esetében minden esetben számlával is igazolni kell a lakáscélt.
Ez akár jelentősen megdrágíthatja a jellemzően számla és áfa nélkül dolgozó felújításokat, érdemes ezt is számba venni.
Mivel a lakástakarékot alapvetően lakáscélú beruházások támogatására találták ki, nem is igen éri meg ettől eltérő célokra igénybe venni akkor sem, ha nyolc év után már bármire el lehet költeni. Egy nyolc-tízéves megtakarítás esetében – főleg ha a gyerek támogatására tennénk félre – érdemesebb más befektetési formákat választani, például tartós befektetési számlát.
Ha az állami támogatást szeretnénk csúcsra járatni, akár több szerződést is köthetünk. Az állami támogatást csak egyszer vehetjük igénybe, de a gyerekek, házastárs és bármilyen más közeli hozzátartozó nevére is köthetünk szerződést, azzal, hogy a családtag lemond ezzel az állami támogatás igénybevételéről – vagyis saját maga már nem köthet még egy államilag támogatott szerződést, amíg a régi le nem jár. Ebben az esetben négy év alatt két szerződéssel állami támogatással együtt 2,5 millió forint is összejöhet.
Ráadásul ez még nem is tartalmazza az elvárt hozamot. Mert a lakástakarékoknál ez is vonzó: olyan befektetési forma, amely megbízható és impozáns hozamokat produkál, és a megtakarítónak semmilyen extra feladata nincs.
Az egyes lakástakarékok összehasonlítása nem könnyű, a korábbi elért hozamok mellett a költségeket és egyéb speciális szabályokat is figyelembe kell venni.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt a tényt sem, hogy lakásvásárlás esetében mit ér az így felhalmozott összeg, vagyis a lakástakarékból összegyűjtött önrészt még mekkora összeggel kell kiegészíteni. Egy átlagos, budapesti, 15 millió forintért árult lakás esetében ez a felhalmozás még mindig rendkívül kevés.
Mielőtt lakástakarék-pénztárat választanánk, érdemes első körben azt számba venni, tényleg ez a megfelelő termék-e a számunkra, igazán fel tudjuk-e használni – ha nem lakáscélra megy el a pénz, vagy idő előtt fel kell bontani a szerződést, az állami támogatást vissza kell fizetni. Meglehet, hogy a szerződés lejárta után nem is igazán akarnánk lakásfelújítást – mert inkább egy új kocsi kéne –, de mivel másra nem lehet használni, hát új ablakok kerülnek a tetőtérbe. Ilyen esetben nem biztos, hogy jó döntés volt általános megtakarítási formák helyett speciális lakáskasszás ügyletet választani. Ha viszont tudjuk, hogy öt éven belül új tető kell, érdemes lehet végigböngészni az ajánlatokat.