A NAV kockázatelemző rendszere több száz olyan, jellemzően kiskereskedelmi céget dobott ki, amelyek évek óta nem készítenek adóbevallást, nem fizetnek adót – vagy csak gyanúsan keveset – és a bevallott forgalmuk és az online pénztárgép szerinti forgalmuk között jelentős, akár 15 millió forint különbség van.
A Magyar Időknek nyilatkozó
NAV célja nem az, hogy rászálljon ezekre a cégekre,
hiszen ez esetben a következmény egyértelmű lenne: a hatóság lefolytatná az ellenőrzést, a tetemes, sokmillió forintra rúgó tartozás mellé jönne akár ugyanekkora összegű bírság, amelyet a cég nem tudna megfizetni, kigazdálkodni, így felszámolás vagy végelszámolás lenne a történet vége.
Ezzel szemben az új módszer lényege, hogy a rostán fennakadt cégeket figyelmezteti a hatóság.
Egy hetük lesz arra, hogy rendezzék soraikat, így amikor a revízió megérkezik, már vélhetően rendben lévő könyvvezetést és a valóságnak megfelelő bevallási adatokat talál, néz át. A cél a hatóság szerint az önkéntes jogkövetés elősegítése.
A vállalkozások a rendelkezésre álló időben elkészíthetik az elmaradt bevallásokat, illetve önellenőrzéssel korrigálhatják a korábbiakat, ha azok nem fedik a valóságot. Célszerű élni ezekkel a lehetőségekkel, mert ha a hatóság mutatja meg, hol a hiba és mennyi az adóhiány, az nagyon sokba kerül, gyakran végzetes is lehet a cégre nézve. Azt is hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy nem lesz egyszerű menet egy hét alatt több év trehányságát helyrerakni.
A tetemes könyvelői munka mellett ráadásul azzal is számolni kell, hogy a végeredményként kisakkozott összeget be is kell fizetni.
Kérdés, meg tud-e alkudni a cég a hatósággal részletfizetésben vagy akár a tartozás egy részének elengedésében arra hivatkozva, hogy saját maga korrigálta a bevallását és vállalta önként a plusz adó befizetését. Ha erre nincs mód, és akár milliós tétel kerül a fizetnivalók sorába, igencsak nehéz helyzetbe kerülhet a vállalkozás.