Euróban fizetne osztalékot a tőzsdére készülő Waberer-cég, a BILK

Izgalmas sztori van kibontakozóban a budapesti parketten: június utolsó harmadában megjelenhet a tőzsdén Waberer György ingatlanvállalata, a BILK Logisztikai Zrt., amely a részvények sikeres bevezetését követően szabályozott ingatlanbefektetési társaságként (SZIT) kívánja folytatni tevékenységét. A SZIT-ként való működés azzal jár, hogy a cég eredményének legalább 90 százalékát a társaság kötelezően osztalékként fizeti majd ki euróban. A részvények értékesítése euróban történik. Az új befektetési lehetőségről Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatójával és Waberer Györggyel, a BILK tulajdonosával beszélgettünk.

A BÉT még 2016 elején fogalmazta meg új stratégiáját, melynek kulcseleme a hazai tulajdonú vállalatok tőzsdei megjelenésének elősegítése. Mit tettek eddig a cél érdekében?

Végh Richárd: Immár két és fél éve dolgozunk egy olyan környezet kialakításán, amely kellőképpen támogatja a magyar vállalatokat a tőzsdei megjelenésben, illetve az arra való felkészülésben. Összetett folyamatról van szó, ahol először is beazonosítottuk a számunkra érdekes cégcsoportokat. Az úgynevezett nagyvállalati körbe mintegy 900 cég tartozik, de ezek jó része külföldi tulajdonban van.

Kutatásaink alapján úgy látjuk, 300-400-ra tehető azoknak a magyar tulajdonú középvállalatoknak a száma, amelyek jó gazdasági mutatóik alapján alkalmasak lehetnek a tőzsdére lépésre.

Ám azt tapasztaltuk, hogy sokszor még nem rendelkeznek elegendő információval a tőkepiac használatáról.

Végh Richárd Fotó: Polyák Attila - Origo

Az ismeretterjesztésnek és a képzésnek tehát nagy szerepe van: ezért indítottunk el a középvállalatok számára egy oktatási programot a Londoni Tőzsde Csoport ELITE Programjával együttműködésben. Emellett létrehoztunk egy új piaci szegmenst is Xtend néven, ahol könnyített formában ismerkedhetnek meg a tőkepiacon való nyilvános megjelenéssel az érdeklődő cégek.

Régi-új lehetőségként pedig feltűnt a SZIT vállalkozási forma is, amely mára olyan vonzóvá vált, hogy egyre több ingatlancég kacérkodik a tőzsdére lépés gondolatával. Milyen változásoknak kellett ehhez bekövetkezniük?

V. R.: A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokkal kapcsolatos magyar szabályozás már évek óta létezik, de

a kritériumokat úgy határozták meg, hogy annak hosszú ideig egyetlen cég sem tudott megfelelni.

Pedig az utóbbi években húzóágazattá vált az ingatlanszektor, és komoly mértékben hozzájárult a magyar gazdaság növekedéséhez. A jogalkotók végül 2016-ban és 2017-ben is módosították a jogszabályt, így elhárultak az akadályok a SZIT-ek alapítása és működése elől. Az egyik legfontosabb változás, hogy a korábbi 10 milliárd forint helyett már 5 milliárd forint induló tőkével is lehet SZIT-et alapítani. Emellett változtak a közkézhányadra vonatkozó korlátok is, az új szabályozás sokkal árnyaltabban közelíti meg az öt százaléknál kisebb részt tulajdonló kisbefektetők nyilvántartásának kérdését.

Mit kell mérlegelnie egy befektetőnek, ha választani kíván egy SZIT-részvény és egy ingatlanalap között?

V. R.: A kisbefektetők mindkét esetben hozzáférhetnek az ingatlanpiachoz. Ám fontos különbség, hogy a SZIT-ek tőzsdén jegyzett részvényein keresztül az ügyfél száz százalékban ingatlanba fektet, míg a nyílt végű ingatlanalapok esetében – már csak a szabályozás természetéből adódóan is – 50-60 százalékban nem ingatlanban, hanem bankbetétben vagy állampapírban áll a vagyon. Ez utóbbiaknak pedig egyelőre alacsony a hozamuk. Úgy látjuk, a lakosságon belül is nő az érdeklődés a kockázatosabb termékek iránt, és a statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy az elmúlt 3-4 évben 30 százalékkal emelkedett a lakosság pénzügyi vagyona.

Az ingatlancég szempontjából melyek a SZIT-té válás előnyei?

V. R.: A vállalat mentesül a társasági és a helyi iparűzési adó megfizetése alól, ami elég komoly adóelőnyt jelent. Ugyanakkor cserébe bizonyos kötöttségeket kell vállalnia: így

a közkézhányadnak legalább 25 százalékosnak kell lennie, emellett az eredmény legalább 90 százalékát ki kell fizetni osztalékként.

És persze vállalni kell a tőzsdei nyilvánosságot és transzparenciát, aminek vannak költségei. Ennek ellenére már két tőzsdei társaság is átalakult SZIT-té, és hamarosan új kibocsátóként jelenik meg a parketten a BILK budapesti logisztikai park, amely utána felveszi a SZIT státuszt.

Waberer György és Végh Richárd Fotó: Polyák Attila - Origo

A BILK esetében mekkora hányadot kívánnak a tőzsdére vinni?

Waberer György: Amikor szabályozott ingatlanbefektetési társasággá alakul a cég, akkor fontos kritérium, hogy a közkézhányad legalább 25 százalékos legyen. A BILK valamennyi részvényét be kívánjuk vezetni a BÉT-re és a részvények legalább 25, de legfeljebb 49 százalékát értékesítenénk a befektetők részére.

Hogyan áll az engedélyeztetési eljárás?

W. Gy.: Reményeink szerint a Magyar Nemzeti Bank már a héten áldását adja a tájékoztatónkra. Ezután a tőzsdéhez és a cégbírósághoz is be kell nyújtanunk a nyilvános részvénytársasággá alakuláshoz szükséges papírokat.

Ha minden jól megy, már június utolsó harmadában tőzsdére mehet a vállalat.

Ezután nyújtanánk be az adóhatósághoz a SZIT-ként történő nyilvántartásba vételi kérelmünket.

Milyen típusú befektetőket várnak? Számítanak-e érdeklődőkre a lakosság köréből?

W. Gy.: Igen, a lakossági és az intézményi befektetőket szeretnénk megszólítani a részvény értékesítéssel. A BILK – miután a tőzsdére lépés után szabályozott ingatlanbefektetési társasággá válik – nyereségének legalább 90 százalékát osztalékként fogja kifizetni a részvénytulajdonosoknak, ráadásul euróban. Ez főleg a külföldön dolgozó magyar állampolgárok számára lehet nagyon előnyös konstrukció, hiszen euróban kapják a jövedelmüket, ebben tartják a megtakarításukat. Számukra

ideális lehet egy euróban kibocsátott részvény, amely sokkal jobb hozammal kecsegtet, mint egy bankbetét.

Még az is előfordulhat a távolabbi jövőben, hogy majd évente kétszer, osztalékelőleget és osztalékot is fizetnénk, ugyanakkor ez nyilván nagyon sok minden függvénye.

Wáberer György Fotó: Polyák Attila - Origo

Ön elsősorban a Waberer's fuvarozó cégről ismert. Mióta foglalkozik az ingatlanszektorral?

W. Gy.: Már 15 éve foglalkozom vele, így az elsők között építettünk modern logisztikai raktárközpontot Budapest határában, Soroksáron. A hetvenhektáros területet mára lényegében száz százalékig beépítettük, ezért tavaly további hét és fél hektárnyi területet vásároltunk, ahol összesen 30 ezer négyzetméteres raktárfejlesztést tervezünk. Ez utóbbit két-három éven belül szeretnénk megvalósítani. A bérlőink általában középtávú szerződést kötnek velünk, de több olyan ügyfelünk is van, aki már több mint tíz éve veszi igénybe a szolgáltatásainkat. Miután a logisztikai szolgáltatások piaca gyorsan bővül és a BILK kihasználtsága kiemelkedő, úgy gondoljuk, a cég most már ér annyit, hogy érdemes vonzó hozamú papírt értékesítésre felajánlani a befektetők számára.