Felfoghatatlanul értékes kincsen ül az észak-koreai latorállam

Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető találkozója kedd reggel, helyi idő szerint 9 órakor kezdődött meg a szingapúri Capella hotelban

A nemrég lezajlott, történelmi jelentőségűnek tekintett USA-Észak-Korea csúcstalálkozó eredményeit, következményeit, a világpolitikai színtérre, valamint az Egyesült Államok és a latorállam kapcsolatára gyakorolt hatását, azóta számos elemzés próbálta felmérni. Ahogy az Origo is beszámolt  arról, a rezsim első számú vezetője, Kim Dzsongun, azóta újabb, a harmadik látogatását tette Kínában, ami azért is figyelemreméltó, mert a diktátor korábban sokáig egyáltalán nem utazott hivatalos minőségében külföldre. Az Asia Times most arról ír, érdemes lehet figyelembe venni még egy okot, ami befolyásolhatja a globális politikai és gazdasági játszmákat, melyek középpontjában ott áll az elzárkózó, lesajnált, rejtélyes Észak-Korea. Ez az ok pedig nem más, mint az ország felfoghatatlanul értékes ritkaföldfém-készlete.

Szén, vasérc, magnezit, arany-, cink-, rézérc, mészkő, grafit és volfrám: csak néhány azok közül a becslések szerint mintegy kétszáz különböző ásványi anyag közül, amelyek ott rejtőznek Észak-Korea hegyeiben. Azonban ezeknél is nagyobb jelentőséget sejtet az a ritkaföldfém-készlet, mely Kínáé után a második legnagyobb lehet az egész bolygón, és amire a világ vezető hatalmainak is – USA, Kína, Oroszország – egyaránt szüksége van.

Érckitermelés Kínában Forrás: AFP

Ritkaföldfém-műfaj: ritkák a millió tonnás készletek

Egyes vélekedések szerint, Donald Trump és Kim Dzsongun találkozóját és a két ország lehetséges jövőbeni közeledését az is befolyásolta, illetve létrejöttét elősegítette, hogy világ vezető országainak és a globális gazdaságnak is, egyre nagyobb igénye van az értékes ásványi anyagokra, közöttük a ritkaföldfémekre.

A ritkaföldfémekre óriási szüksége van a modern elektronikai eszközök gyártóinak, az űriparnak, a nukleáris technológiáknak és nem utolsó sorban, a hadiiparnak is.

Ahogy az Origo megírta, a közelmúltban japán kutatók találtak a Csendes-óceán vizei alatt, nagy jelentőségű lelőhelyet. Az előzetes értékelések szerint, ott néhány fontos ritkaföldfémből akár több száz évre elegendő készlet áll rendelkezésre. A kitermelés azonban legkorábban is csak évek múlva indulhat meg, és vélhetően csillagászati pénzeket fog felemészteni az, hogy kikotorják a tenger fenekét.

A japán lelet nagyságát jelenleg 16 millió tonnára becsülik, értéke alsó hangon is sokmilliárd dolláros nagyságrendet képvisel.

Kitermelés a kínai Lianyungangban Forrás: AFP/Zhang Wei

Ennél nagyobb készlettel csupán Kína rendelkezik, 55 millió tonnára becsülik az ottani tartalékokat. Igaz, abból Kína nagyon takarékosan, néhány ezer, legfeljebb néhány tízezer tonnát exportál, illetve dolgoz fel évente (2016-ban valamivel több mint 35 ezer tonnát).

A fő feltárási helyek Belső-Mongóliában vannak.

Az USA nem keveset költ ezekre, csak 2016-ban 120 millió dollár értékben importáltak Kínából, bányászatból származó ásványkincsek formájában ritkaföldfémeket, és a Forbes szerint,

dollármilliárdos értékben érkeznek az országba minden évben olyan termékek, amik tartalmaznak ilyen anyagokat.

Azt, hogy az amerikaiaknak mennyire fontosak a ritkaföldfémek, Mike Pompeo, az ország jelenlegi külügyminiszterének több korábbi nyilatkozata is megerősítette. Pompeónak – korábban a CIA igazgatója – fontos szerepe volt az amerikai–észak-koreai csúcs előkészítésében.

Észak-Korea ugyanis olyasmit őrizget, amire ha az USA időben nem, úgy – függően Kim Dzsongun lépéseitől – Oroszország vagy Kína, biztosan lecsap.

Hatalmas mérgező iszaptó egy ritkaföldfémeket feldolgozó üzem mellett Mongóliában Forrás: AFP/Frederic J. Brown

Bányászgatunk, bányászgatunk? Van mit

Az egyik nemzetközi ügyekkel foglalkozó elemzőközpont, a CISS szerint, Észak-Korea ásványianyag-tartalékainak valós jelentőségét – különösen a hadianyag gyártás miatt – fel kell ismerni és a helyén kell kezelni, mert döntő hatása lehet az ország sorsának alakulására.

Észak-Korea rendelkezik Kína után a második legnagyobb magnezittartalékkal, volfrámból pedig a hatodik helyen áll.

Mindazonáltal Észak-Korea eddig a hagyományos ásványkincsek bányászatáról és – elsősorban – Kínába irányuló exportjáról volt ismert. Szén, rézérc és néhány más, alapvető nyersanyag-forrás: az ENSZ szankciók hatályba lépéséig, viszonylag zökkenőmentesen zajlott az üzlet a két ország között.

Kína az észak-koreai kitermelés több mint 50 százalékát fogadta be évente, saját szükségleteinek kielégítésére.

A bányászat a latorállam GDP-jének 14-15 százalékát adja évente.

Fontos gazdasági szempontok is elősegíthették a nemrégiben lezajlott USA-Észak-Korea csúcstalálkozót Forrás: AFP/Matthew Aslett

Hamarosan azonban akár új időszámítás is kezdődhet az észak-koreai bányászat, és így az ország életében is.

A számok makacs dolgok

Egyes elemzők nem egyszerűen fontosnak, hanem „kritikusnak" tartják a ritkaföldfémeket a gazdaság számos ágazatában és – a nukleáris szektor kapcsán – az energetikában is.

Stratégiai jelentősége van tehát annak, melyik hatalom fér hozzá ezekhez a készletekhez.

Az észak-koreai ásványkincs vagyon nagyságrendjét felmérő elemzések pedig elképesztő számokkal dobálóznak. Dél-koreai elemzők becslése szerint, az ásványkincs tartalék nagysága többszöröse lehet a déli országrészének, értéke pedig alsó hangon is 6 ezer milliárd dollárt tesz ki, de igen valószínű, hogy eléri a

10 ezer milliárd dollárt.

Ez forintban kifejezve, milliószor milliárdot jelent.

Ehhez a felfoghatatlan nagyságú becsült értékhez pedig hozzájárul az, ami ebből a leginkább a nagyhatalmak érdeklődésének középpontjában áll.

Vagyis a fővárostól, Phenjantól 150 kilométerre észak-nyugatra található ritkaföldfém-lelőhely,

amelynek köszönhetően könnyen lehet, hogy a világtól elzárt, furcsa ország, hamarosan a legfontosabbak közé emelkedik.

Vasbeton kolosszusok Phenjanban, Észak-Korea fővárosában: a településtől 150 kilométerre sejtik a dollármilliárdokat érő lelőhelyet Forrás: AFP/Gavin Hellier

Észak-Korea ritkaföldfém-tartaléka ugyanis könnyedén utasítja maga mögé a japán víz alatti lelet nagyságát.

A becslések szerint több száz, de akár több ezer milliárd dollárt is érhet az a vegyes összetételű, 25 millió tonnányi készlet.

Ezzel pedig Észak-Korea rögtön Kína mögé lépett fel a második helyre a ritkaföldfém-versenyben.

Egyes szakértők máris arra figyelmeztetnek, már csak a kitermelés elméleti latolgatásainál is érdemes figyelembe venni, hogy valószínűleg olyan készletekről van szó, amelyek

a hadiiparnak lehetnek elsősorban fontosak.

A fejlettebb déli szomszédja és a törekvő Kína közé ékelődő latorállamban kibányászni és biztonságosan a feldolgozás helyére szállítani az ásványkincseket, megelőzve az illetéktelen hozzáférést, jelentős biztonsági kihívást jelent, bárki is végezze azt. Az USA lehetőségeit vizsgáló kommentárok szerint, az ország komoly kihívóra lelhet a kibontakozó orosz-kínai együttműködés képében. Kína az új kereskedelmi útvonalak infrastrukturális fejlesztése révén olyan potenciált alakíthat ki, melynek birtokában – akár orosz közreműködéssel – a jövőben könnyen elhappolhatja a ritka és értékes kincseket az Egyesült Államok elől.