A folyó fizetési mérleg többlete
2016 harmadik negyedéve óta először ismét meghaladta az 1 milliárd eurót, 1,027 milliárd euró volt az első negyedévben
- jelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az aktívum 597 millió euróval több az előző negyedévéinél és 49 millió euróval meghaladja az egy évvel korábbit is.
A tavalyi negyedik negyedévhez képest az áruforgalmi többlet 184 millióval 374 millió euróra nőtt, a szolgáltatások kereskedelméből eredő aktívum 1,785 milliárd eurós összege szerény 9 millió euróval emelkedett negyedéves összehasonlításban, de 342 millió euróval nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A szolgáltatások forgalmán belül az idegenforgalmi bevételek 193 millió euróval elmaradtak az előző negyedévitől, de 63 millióval nőttek a tavalyi első negyedévihez képest. A kiadások kevésbé emelkedtek, így az idegenforgalmi aktívum 554 millió euró negyedéves többlete 212 millióval kisebb lett a tavaly év véginél.
Az ország külső pénzügyi helyzetének alakulását jellemző átfogó mutató, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegéből számolt finanszírozási képesség
2,148 milliárd euró többletet mutatott az első negyedévben, ami több mint háromszorosa a 2017. negyedik negyedévi 672 millió eurónak és 875 millió euróval több az egy évvel korábbinál.
Az MNB adatai szerint a fizetési mérleg magasabb többlete mellett ebben az uniós átutalások 1,113 milliárd eurónyi összege is szerepet játszott, miután két év után először lépte át az 1 milliárd eurót, 667 millióval több az előző negyedévinél és 815 millió euróval az egy évvel korábbinál.
A szezonális hatások kiszűrésével a finanszírozási képesség első negyedévi mutatója 1831 millió euró többletet jelez, ami a negyedéves GDP 5,6 százalékának felel meg a tavaly negyedik negyedévi 1,8 és az egy évvel korábbi 5 százalék után.
Kismértékben, 1,03 milliárd euróra emelkedett a folyó fizetési mérleg többlete az első negyedévben az egy évvel ezelőtti 0,98 milliárd euróról. Mindezek összességében a külfölddel szemben finanszírozási képesség igen jelentősen, 2,15 milliárd euróra emelkedett az egy évvel ezelőtti 1,27 milliárd euróról, ami a szezonális hatások kiszűrésével a negyedéves GDP 5,6 százaléka volt - olvasható a Takarékbank elemzésében. A jelentős külső finanszírozási képességnek köszönhetően a tulajdonosi hitelek nélkül számolt bruttó külső adósság egy év alatt 79,6 milliárd euróról 74 milliárd euró alá csökkent, míg
a nettó külső adósság ennél is látványosabban, 21,2 milliárd euróról 13,9 milliárd euróra zuhant, ami a GDP 11,2 százaléka.
Mivel az év egészében hasonló folyamatokra számítunk, a folyó fizetési mérleg többlete a tavalyihoz közeli, 3,8 milliárd euró lehet, így a nominálisan növekvő GDP miatt a GDP 3,1 százalékáról 2,9 százalékára csökken, a tőkemérleg - az EU források lehívásának gyorsulása miatt - növekvő többletével pedig a külső finanszírozási képesség a GDP 6,3 százalékára nőhet a tavalyi 4,1 százalékról. Jövőre szintén hasonló mértékű többlet vár a Takarékbank, azonban 2020-ban a beruházási dinamika várható visszaesése, valamint az új Mercedes gyár üzembe helyezése miatt jelentősen nőhet a folyó fizetési mérleg többlete.
Mindezek eredményeként gyorsuló ütemben tovább csökken a külső adósság, a tulajdonosi hitelekkel számolt bruttó külső adósság így idén a GDP 75 százaléka, jövőre 65 százalék alá csökkenhet, míg a tulajdonosi hitelek nélkül számolt nettó külső adósság már jövőre eltűnhet, azt követően pedig nettó külső hitelező lehet a hazai gazdaság.
Ez pedig a világ legstabilabb országai közé emelheti a hazai gazdaságot, így egyrészt folytatódhatnak a felminősítések, másrészt meredeken visszaerősödhet a forint
az alacsonyan tartott kamatok ellenére is - olvasható az elemzésében.