Alább kilenc olyan dolog, mely árában legalább egyszer, de van, hogy sokszorosan is lekörözi az ezüstöt.
Legyen az fagylaltban vagy más élelmiszerben felhasználva, a vanília nagyon értékes növénynek számít. Különösen most, hogy egy ciklon alaposan megtépázta a madagaszkári ültetvényeket. A világtermelés mintegy háromnegyede pedig innen származik. 2017 óta ez már a második olyan alkalom, amikor a szélsőséges időjárás következtében drágulnak az árak. Az ezüst kilónkénti ára jelenleg 538 dollár (kb. 143 ezer forint), a vanília kilogrammja pedig most 600 dollár körül mozog.
A kézzel vágott sáfrány a világ legdrágább fűszernövénye. Körülbelül 150 ezer virágjára van szükség ahhoz, hogy egyetlen kilogramm sáfrányfűszer előálljon. Nemcsak a szedés nagy szakértelmet kívánó munkája, hanem az azt követő szárítás is drágítja a sáfrányt. Míg a kevésbé kiemelkedő minőséget képviselő fűszer grammja már néhány dollárért beszerezhető, addig az átlagos piaci árak akár 2000 dollártól 15 000 dollárig is terjedhetnek kilogrammonként. A sáfrány ügyét tovább bonyolítja, hogy piacán növekszik a sáfrányként árult termények száma, noha ezekben az esetekben más növény virágát adják el arany-, pontosan sáfrányáron a kevésbé felkészült vásárlóknak. A probléma egyáltalán nem marginális: Spanyolország például több sáfrányt exportál, mint amennyit a hivatalos adatok szerint betakarít.
Az emberi test mintegy 9 és 12 egység, azaz körülbelül 4,5-5,5 liter vért hordoz. A gyógyászatban egy egység vér „piaci" értéke akár a 375 dollárt is elérheti, függően attól, melyik országról van szó. Ez nagyjából 830 dollár kilogrammonkénti árat jelent a vér esetében, mintegy másfélszer annyit, mint az ezüst ára. A vérből vagy a vér valamely alkotórészéből készült készítmények pedig még ennél is drágábbak, de az egyszerű vértranszfúziók költségét is növelik a donorokon előzetesen elvégzett vizsgálatok árai.
A kávézás szerelmesei tudják, az igazán különleges kávék néha elképesztően drágák is lehetnek. Óriási árkülönbségek vannak az egyes fajták árai között. Például a világ egyik legdrágább kávéja, a cibetből készülő Kopi Luwak. Az indonéz szigetek őshonos macskafaja, a cibetmacska a kávéfák tetején üldögélve, azok babtermését fogyasztja. Az állat emésztése során, ezek különleges, édeskés ízekkel gazdagodnak, a kávébab viszont egészben maradva ürül szervezetéből, a héj megemésztése után.
A macskaürülék összegyűjtése azonban – amiből a kávé készül – aprólékos munka. Ennek köszönhetően 1 kilogramm „macskakávé" ára a 660 dollárt is elérheti, ami messze nem a legdrágább fajta. Míg az e kávéfajta iránti növekvő kereslet az állatvédőket is mind sűrűbb felszólalásra készteti, addig a fekete elefántcsontkávé rajongói a thaiföldi elefántoknak szoríthatnak.
Az ázsiai elefántok bélrendszerén áthaladó kávébabokból készülő ital egy kilogramm alapanyagáért akár 1800 dollárt is elkérhetnek.
De a teakedvelők sem maradhatnak ki a jóból: Kína egyes részein több száz éves hagyományokat megőrizve, kézzel gondozzák a termést, és nagy szakértelemmel vágják a hajtásokat. 2002-ben pedig egy különleges tea, a Da Hong Pao 20 grammjáért 28 250 dollárt fizetett egy vásárló. Ez 1,4 millió dolláros, azaz 371 millió forint körüli kilogrammonkénti árat jelent – harmincháromszor többet, mint amennyibe akkor az arany került.
Az 1989-ben, eredetileg vérnyomáskezelésre kifejlesztett Pfizer-terméknek véletlenül fedezték fel egyéb, a későbbiek szempontjából fontos mellékhatásait. 2012-re már 2 milliárd dollár bevételt hozott az akkor már potencianövelőként ismert szer a vállalatnak. A diadalmenet pedig idén folytatódik: 2018 januárjában a készítmény ára 39 százalékkal volt magasabb az Egyesült Államokban, mint egy évvel korábban. A 100 milligrammos kiszerelés 80 dollár, azaz 21 ezer forint körül kapható. A gyógyszergyárak magas áraikat a készítmények több éven vagy évtizeden át tartó fejlesztésének irdatlan költségeivel indokolják.
A Texas Egyetem kutatói sajátos elemzést végeztek: fogták néhány ismert gyógyszer árát, és azt összevetették olyan reprezentatív cikknek, illetve terméknek áraival, mint az arany vagy az iPhone. Úgy találták, hogy a gyógyszerkészítmények árai sokszor kenterbe verik ezeket a termékekét is. Például a Zovirax nevű herpesz elleni kenőcs 2 grammos kiszerelésben kapható – ám kilogrammonkénti ára eléri a 3375 dollárt.
Közhely, hogy a szépség hatalmas üzlet – a kozmetikai ipar éves teljesítményét 532 milliárd dollárosra becsülik. Ezek között is különösen figyelemre méltó a luxustermékek szárnyalása. Például a Creme de la Mer nevű készítmény 30 milliliteres kiszereléséért 162 dollárt kell fizetni. Egy 500 milliliteres tubus így már 2057 dollárba kerül. Ez még nem minden: az Intensité Crème Lustre 1 kilogrammja 7988 dollárba kerül – szerencse, hogy egyébként 48 grammos kiszereléssel kerül forgalomba.
Széles körben ismert, hogy a gyártók nem a raklapszámra eladott, olcsó, mégis kompakt és viszonylag nagy tudású nyomtatókon gazdagodnak meg. Ezek értékesítése sokszor veszteséges. A nagy bevétel az adott típusú nyomtatókhoz utólagosan értékesített tintapatronokból, illetve tonerekből származik. A számítások szerint, a pár milliliteres kiszerelésekben árult tinta kilogrammonként akár 1733 dollárba is kerülhet.
Nem márkás borok vagy whiskyk, hanem a mérgek elleni szérumok a világ legdrágább folyékony készítményei. Az USA-ban - helyszíntől és hatóanyagtól függően - 8000 és 39 000 dollár közé esik egyetlen dózis ára, de van olyan viperamarás elleni szer, ami 57 000 dollárt ér.
Az adagok mennyisége átlagosan 10 milliliter körül mozog. Nemcsak azért ilyen drágák, mert elkészítésükhöz be kell gyűjteni az állatok – kígyók, skorpiók – mérgét, hanem azért is, mert azokat – például – bárányba vagy lovakba fecskendezve ki kell nyerni az antitesteket is. Az USA-ban évente 7-8 ezer kígyómarás történik, de Afrikában vagy épp Dél-Amerikában ez a szám ennek többszöröse is lehet. Van olyan készítmény, melynek kilogrammja 1,4 millió dollárt ér – sokszorosát az ezüst kilogrammonkénti árának.