Sztár lett a csalásokra figyelmeztető kínai jelnyelvi tolmács ügyvéd

ZOETERMEER - Illustration for fraude of investment trusts, the so called pyramid game, with euro notes in an unstable construction. ANP XTRA LEX VAN LIESHOUT

Futótűzként terjed az interneten az a videó, amelyben egy kínai ügyvéd jelnyelv segítségével magyarázza el a piramisjáték lényegét a siketeknek. Tang Shuai egyből a kínai közösségi média sztárjává lépett elő, roppant személetes előadása pedig nemcsak az elesettek körében, hanem országos szinten is nagy sikert aratott. El is kél a felvilágosítás Kínában, ahol lankadatlanul pörögnek a világ legtöbb áldozattal járó piramisjátékai.

Imádják a szerencsejátékot a kínaiak, így aztán nem csoda, hogy az utóbbi évek nagy piramisjátékai szinte mind a távol-keleti országból indultak. Gyakorlatilag évente dől be nagy robajjal be egy-egy olyan nagyságrendű online befektetési csalás, ahol a károsultak száma milliókra rúghat. Különösen könnyen felülnek a gyors meggazdagodást ígérő csalóknak a fogyatékossággal élők.

Tang Shuai egyike azon nagyon keveseknek, akik mind a két típusú, Kínában honos jelnyelvben jártasak, s emellett jogászi végzettséggel is rendelkezik, írja a BBC.

A délnyugat-kínai Csungking városából származó férfi szülei siketek voltak, tőlük tanulta a jelnyelvet.

Később, már jogászként, hat évet töltött jelnyelvi tolmácsolással a bíróságokon. Itt döbbent rá arra, hogy a kétféle jelnyelv használata mennyi félreértéshez vezet, és a fogyatékossággal élők mennyire keveset tudnak a jogaikról, ami kiszolgáltatottá teszi őket a különféle szélhámosokkal szemben. Segíteni szeretett volna a siketek közösségén, ezért határozta el, hogy szemléletes videóban magyarázza el a piramisjátékok alapjául szolgáló Ponzi-séma lényegét.

Az amerikai Charles Ponziról elnevezett rendszer úgy működik, hogy rendkívül nagy hasznot ígérő befektetéshez – ami mögött nincs tényleges gazdasági tevékenység – toboroz ügyfeleket, ahol a korábbi befektetőket az újonnan érkezett „balekok” pénzéből fizetik ki, egészen a rendszer összeomlásáig. A Ponzi-rendszerben csak a „játék” elindítója nyer, mindenki más veszít.

A kínai ügyvéd ezt egy könnyen érthető mese segítségével magyarázta el nézőinek: ebben a farkas a szélhámos, „aki” azzal szédíti a nyulakat, hogy minden neki adott tíz répa után a hónap végén négy répát ad profitként.

Ez a való életben havi 40 százalékos hasznot jelent, ami már meg kellene, hogy szólaltassa a vészcsengőt mindenkiben – pénzügyi elemzők és gazdasági nyomozók szerint egyetlen törvényesen működő üzlet sem hozhat ekkora profitot. Sajnos a nyulak nem ennyire tájékozottak, így lépre mennek, s egymást is beszervezve odaadják az összes répájukat a farkasnak. Persze a mese végén a farkas meglép a teljes zsákmánnyal.

Tang Shuai februárban tette fel a videót a kínai WeChat üzenetküldő platformra¸ ahol azonnal rendkívül népszerű lett. Az ügyvédet elárasztották a különféle kérések és történetek, amelyekből a legkülönfélébb pénzügyi visszaélésekre derült fény.

Tang azóta sorozatot indított, és a siketek körében toboroz ügyvédjelölteket, akik később jogsegélyszolgálatot láthatnak el.

Felvilágosító tevékenységét még az országos sajtó is elismeri, ahol csak úgy emlegetik, mint „a hangjukat hallatni nem tudók szóvivőjét”, története pedig eljutott a nemzetközi médiához, így a BBC-hez is. Elképesztő munka vár Tangra és társaira, mert még mindig szinte járványszerűen terjed a piramisjáték Kínában.

Nemrégiben közel 70 milliárd jüan (2900 milliárd forintnyi) befektetés égett el egy szinte szektaként működő kínai befektetési cég, a Qbao.com jóvoltából.

A mintegy 200 millió befektetőt számláló online platform 2012-ben indult, és volt, hogy 80 százalékos hozammal csábította az ügyfeleket.

Forrás: Shutterstock

A hozamot az alapján fizették ki, hogy ki mennyi pénzzel szállt be a piramisjátékba, illetve azért is járt plusz pénz, ha valaki csak simán belépett a telefonos alkalmazásába, naponta egyszer.

A tavalyi év végére már naponta 2 millió ember lépett be a Qbao rendszerébe. Közöttük sokan hitelt vettek fel, és a mesés nyereség reményében teljesen eladósodtak. Amikor már nem voltak új belépők, a rendszer összeomlott.

A Qbao mellett számos online piramisjáték bukott be az elmúlt években: így például az Ezubao több mint 900 ezer ügyféltől nyúlt le 50 milliárd jüant (2100 milliárd forintot). Ebben az esetben nem csupán a mesés hozamígéret bizonyult hamisnak, a projektek 95 százalékáról derült ki, hogy csak kitalálták őket az Ezubao munkatársai. Akik egyébként fényesen éltek az ügyfelek pénzéből, gyémántokra, luxusvillákra szórták a befektetett összegeket.

Érdemes még megemlíteni a garantált napi hozamot ígérő Yota.biz-t, amely még Magyarországon is toborzott befektetőket, mielőtt bedőlt. Az elmúlt két hónapban is egyébként már 6-7 piramisjátékos tevékenységet végző céget talált idehaza a Magyar Nemzeti Bank. Nem véletlen, hogy a napokban Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője bejelentette: a jegybank a piramisjátékok veszélyeiről indít figyelemfelkeltő kampányt.