Az elemzők – speciális modellek felállításával – azt vizsgálták, hogyan hatott a terrorizmus az EU országainak GDP növekedésére, és mekkorák voltak azok közvetlen gazdasági hatásai.
A 2004 és 2016 közötti időszak vizsgálata alapján, az Egyesült Királyság szenvedte el a legnagyobb veszteséget a terrorcselekmények következtében az Unió országai közül.
A RAND-nál úgy számolnak, 43,7 milliárd eurós, azaz
nagyjából 13,5 ezer milliárd forintnyi rést ütöttek az angol GDP-n a terrorcselekmények ebben az időszakban.
Összehasonlításul: ez az összeg valamennyivel több, mint Magyarország éves GDP-jének harmada.
A kutatók áttekintették a 2017-es támadások összefüggéseit is. Eszerint a tavaly a briteknél történt öt akció összesen 3,5 milliárd eurónyi kárt okozott.
Az elemzés szerint a második legnagyobb veszteség Franciaországot érte 12 év alatt, itt 43 milliárd eurós kárt okoztak a támadások, illetve azok hatásai. Spanyolország 40,8 milliárd euróval a harmadik helyre került ezen a listán.
Az összesített uniós gazdasági veszteség 2004 és 2016 között 180 milliárd euró volt.
Az elemzők azt is hozzátették, ehhez a döbbenetes összeghez nagyban hozzájárul a terrortámadásokról szóló híradások párhuzamossága. Azaz a támadásokról beszámolnak a hagyományos médiumok, és gyorsan terjednek az információk az ilyen cselekményekről a közösségi csatornákon is.
A kutatók szerint ez jelentősen megnöveli az események pszichológiai hatását.
Az emberek, valamint a vállalatok is úgy érzik ennek folyományaként, hogy nőtt az abban való érintettségük. A jelentés összeállítói szerint mindez kihat a vállalatok és az emberek gazdasági természetű döntéseire is.
Marco Hafner, az intézet vezető közgazdásza, úgy látja, hogy a jelentésből világosan kiolvasható az összefüggés a terrorizmus és a gazdasági vonatkozások között, mely utóbbiak elsősorban az emberek és a cégek viselkedésének megváltozásában nyilvánulnak meg.
Az elemző úgy látja, a terrorakciók a fogyasztói magatartást csak rövid időre befolyásolják.
A hétköznapi fogyasztási szint viszonylag rövid idő alatt visszaáll a megszokottra a támadásokat követően.
Ám a megtakarításokra, az egyének saját jövőjükbe való befektetéseikre ez az állítás nem érvényes.
A kutatók úgy látják, a támadások következménye a „carpe diem" attitűd felerősödése, és a jövő iránti bizonytalanság. Véleményük szerint, ez egy olyan jelenség, illetve elnyúló folyamat, amelynek
gazdasági hatásai már egész Európában érezhetők.
Hafner és munkatársai szerint ez a bizonytalanság, a csak a mában való gondolkodás, a befektetési és a megtakarítási kedv csökkenése az, ami az igazi érvágást jelenti ilyen esetekben a uniós országok GDP-jében.