Történelmi csúcs után: megindulnak-e külföldi befektetők Észak-Koreába?
![Donald Trump, Ki Dzsongun, csúcstalálkozó, 2018.06.12., GALÉRIA](https://cdn.origo.hu/2023/12/wHnOlJuu24J4hbbqxN3jlF024u6w-UVnkN4V5VcAG2E/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzU3OGU0YWI2ZDk5OTRhYjJiNDE1YzNkZWZlYjgyODRi.webp)
Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrégiben felvetette a lehetőségét, hogy amerikai cégek üzleti kapcsolatokat létesítsenek a ma még az elszigeteltség időszakát élő országban, amennyiben Phenjan tényleg leszereli nukleáris fegyverarzenálját. Szakértők azonban figyelmeztetnek: még ha siker koronázza is a most elindult folyamatokat, a befektetőknek nem árt majd óvatosnak lenniük a koreai-félsziget északi részén.
Észak-Korea elvileg több szempontból is vonzó lehet a külföldi cégek számára.
Az ázsiai kontinens egyik hatalmas ellátási láncának kellős közepén helyezkedik el, amely Kínát, Dél-Koreát és Japánt fogja össze. A dél-koreai Seoul National University szakértője szerint rendkívül izgalmas befektetési lehetőségeket kínál.
A lakosság szegénységben él, ám jól képzett munkaerő áll rendelkezésre, a munkabérek pedig jóval alacsonyabbak, mint a környező országokban - olvasható a Money elemzésében. Ennek köszönhetően például jelentős mértékű elektronikai és textilipari gyártókapacitások épülhetnek ki.
Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnereként Kína járhat az élen a befektetésekben. Természetes partnerként vonhatja be az országot például a tengeri és szárazföldi kereskedelmi infrastruktúra fejlesztését szolgáló új selyemút programba, amely a föld lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó ázsiai régiókat foglalja magában.
Az előnyök egyelőre azonban eltörpülnek a kockázatok mellett, amelyeket Kim Dzsongun keménykezű rezsimje jelent.
Szakértők azt is hozzáteszik: egyelőre valószínűtlen, hogy az ország vezetője teret engedne nagyobb léptékű beruházásoknak.
A befektetéseket tekintve mindenesetre óvatosságra int, hogy a külföldi beruházók eddig sorra megégették magukat. Például egy egyiptomi nagyvállalat 2000-ben az ország első mobilhálózatának kiépítésére
vegyes vállalatot hozott létre az észak-koreai kormánnyal, a nyereségét azonban nem vihette ki az országból.
Öt évvel később, pénzügyi beszámolójában pedig azt írta, hogy teljesen elvesztette az ellenőrzést a közös cég működését illetően.
Nem járt sokkal jobban a dél-koreai Hyundai sem, amely 1998-ban hatalmas turisztikai beruházást hajtott végre. A létesítmény 10 év alatt kétmillió látogatót vonzott, míg egy nap egy őrszem le nem lőtt egy „elkóborolt” turistát. Onnantól kezdve minden megváltozott, és a komplexumot az észak-koreai kormány egyszerűen kisajátította. A Hyundai pedig mindent bukott.