A Microsoft a tengerbe süllyesztette az adatközpontját
![Microsoft's Project Natick on deployment day off the coast of Orkney Island, Scotland Microsoft's Project Natick on deployment day off the coast of Orkney Island Scotland Microsoft's Project Natick on deployment day off the coast of Or Microsoft's Project](https://cdn.origo.hu/2023/12/mUan5QMgL_CWGkk_Bingwpo-nFxFKvfgY1BqogP4gMk/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzk0YzVkYzQ3NmIzYTQ5ODJiNDNmYTY4NDYzMDBkZGM2.webp)
Egy jókora, fehér színű, hengeres testű konténer, rajta a redmondi vállalat logója: a Microsoft azért döntött úgy, hogy az Orkney-szigetek mellett telepíti a tengerbe az emberi közreműködés nélkül működő adatközpontját, mert a térség a tengeri szélenergia egyik legrégebbi hasznosítója Európában. A gesztusnak tehát nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentősége is van, hiszen a központ így olcsó és tiszta energiához juthat.
A különleges adatközpontot úgy építették meg, hogy közvetlen emberi jelenlét nélkül működjön. A kapcsolatot a külvilággal, illetve az internet hálózatával, speciális adatkábelekkel tartják a hengerbe telepített számítógépek, illetve kapják a működéshez szükséges energiát.
Mivel ember nem dolgozik ott, nincs szükség a hengerben oxigénre, és még a korróziót okozó vízpáráról is elfeledkezhetünk, ami állandó probléma az adatközpontokban
– mondja Ben Cutter, aki az óráscég Project Natick-kezdeményezésének vezetője. Ez a részleg foglalkozik a „vizes megoldásokkal”, vagyis azzal, mit nyerhet azon a vállalat, ha mind automatizáltabbá váló megoldásait nem a szárazföldre telepíti.
A szakember azt is közölte,
a tengervízzel sokat takaríthatnak meg a számítógépek hűtésén.
Cutter ugyanakkor jelezte, ha azok meghibásodnak, nincs mód a javításukra. Ugyanakkor az eltérő működési körülmények miatt azt valószínűsítik, jóval kevesebb meghibásodással kell számolni, mint a szárazföldi megoldásoknál.
A hagyományos, szárazföldi telepítésű adatközpontok nagyvárosokban létesülnek, rengeteg energiát fogyasztanak és helyigényesek is. A Microsoftnál ezzel szemben azt mondják: ha a félig-meddig még kísérleti technológia sikeresen vizsgázik, akkor akár 90 napra is csökkenhet egy új vizes adatközpont telepítésének időtartama, míg a szárazföldön ugyanez akár évekig is eltarthatna.
A most vízbe engedett konténer kapacitása természetesen jóval kisebb, mint a szárazföldi nagyobb társaié, de így is elegendő ötmillió mozifilm tárolására. A szakembereknek most öt évük lesz monitorozni működését, és kijelölni a szükséges fejlesztési irányokat, ennyi ideig biztos víz alatt hagyják a berendezést.
Ugyanakkor a tengerekkel foglalkozó kutatók és tudósok között nincs teljes egyetértés abban,
jó ötlet-e a hőmérsékleti egyensúlyt a tengervíz mesterséges melegítésével biztosítani.
A Project Natick vezetője ezzel kapcsolatban azt mondja, a berendezés nem jelent számottevő változást környezetének vízhőmérsékletére, hatása legfeljebb néhány méter sugarú gömbben lesz érzékelhető. Ellenben így a töredékére faragható le a hűtésre fordítandó energia költsége. Egy technológiai szakértő pedig hozzátette, remek ötletnek tartja a kezdeményezést, hiszen a világ lakosságának mintegy fele partközeli helyeken él, és egyébként semmi szükség arra, hogy a nagyvárosokba telepítsék ezeket a létesítményeket, amelyek jó helyen vannak a parti vízben is.
Van olyan tudós, aki viszont szkeptikus a kísérleti projekttel kapcsolatban, és különösen attól tart, hogy hamarosan a mostaninál jóval nagyobb egységek vízbe telepítése is elindulhat, előre nem pontosan belátható következményekkel.
A Microsoftnál 2012-től foglalkoznak hasonló megoldásokkal, amelyek révén az adattároló kapacitást úgy lehet jelentősen növelni, hogy az energiafelhasználás csak csekély mértékben emelkedik meg. A berendezés költségeiről nem adtak információt a Microsoftnál, de az biztos, hogy nagyon drága volt. Kivitelezésében több vállalat, többek között hajóépítő cég és egy energetikai ügynökség is részt vett.