Világcégek, magyar startupok, budapesti önkormányzatok képviselői ültek egy asztalhoz vagy tartottak előadást az elektro-mobilitás sokrétű kérdéseiről a Közlekedéstudományi Egyesület, a Jedlik Ányos Klaszter (JÁK) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szervezte konferencián. Például a fővárosi trolik kérdését a BKK egyik vezetője helyezte új kontextusba, ahogy az e-autók töltési kihívásairól a bevásárlóközpontok szakmai tömörülésének elnökségi tagja, egyébként pedig a WestEnd-et üzemeltető cég igazgatója beszélt a hallgatóságnak. A felszólalások alapján látszólag nyílegyenes úton halad a világ – és benne Magyarország is – az elektro-mobilitás irányába. Ha a cégek bírják az e-járművek gyártást, a jogalkotók pedig a szabályozások új helyzethez igazítását, akkor az elektromos autók egyszerűen lenyomják a belső égésű motorral hajtottakat. S még önvezetők is lesznek.
Mi lehet a mondanivalója olyan cégeknek az elektro-mobilitásról, melyeket – még ha globális jelentőségük nem is vitatható – alapvetően más profiljukról ismerni? Kiderült, hogy nagyon is sok.
Olyan iparágakat tett társakká az e-mobilitás, amelyektől korábban ez a terület távol állt
– mondja a technológiai fejlesztésekről a szekció moderátora, Vígh Zoltán, a JÁK közkapcsolati vezetője.
S valóban, elsőre furcsa ötletnek tűnik a piros színvilágáról ismert telekommunikációs óriás, vagy a néhány évtizede a magyar háztartásokban még leginkább a robotgépeiről ismert Bosch képviselőjét az e-mobilitásról megkérdezni.
De mint kiderül, ezeknek a technológiai cégeknek rengeteg mondanivalója van arról. Elon Musk legyen a talpán, aki az elhangzó konkrétumokat Twitter-kompatibilissé tudná átformázni, ezzel hergelve követőit vagy épp nyugtatva a befektetőket.
Így például hamar nyilvánvalóvá válik, ha valaki esetleg az ellenkezőjét gondolná, hogy az 5G nem csak öncélú bűvészkedés, és nem is az átlagfelhasználók technológiákba szerelmes rétegét megcélzó kufárkodás.
Pete Gábor, a Vodafone Magyarország IoT vezetője (a „dolgok internetjének” szakemberei, azaz akik a hétköznapi használati tárgyak egymással való kommunikációjával foglalkoznak) arról beszél, az e-mobilitás címszava alatt nem egyszerűen kulcstechnológiák és az azokat felmutató kulcscégek – Google-tól a Nokiáig – integrálódnak. A harmadik nagy komponens a vásárlói váltás, a gondolkodásmód, az értékek és az elvárások megváltozása.
Változnak a fogyasztói igények, és változnak a mobilitással kapcsolatos elvárások is
– hangsúlyozza Pete Gábor.
A dolgok kapcsolatba lépnek egymással, kommunikálnak, és egyre több minden automatizálódik ezzel kapcsolatban. Az 5G-t például a Vodafone arra használja Németország több városában, hogy több tesztkörnyezetben vizsgálják az önvezető járművek sajátosságait, azt, hogyan kommunikál például a városi forgalomban a forgalomirányító lámpákkal, a környezetével, és így tovább.
A mostani társadalomban az autó már nem státuszszimbólum, hanem használati eszköz
– ezt már Gergen Péter, a Robert Bosch Kft. e-mobilitási igazgatója mondja.
Gergen rámutat arra is, hogy minden fogyasztó oldali vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, az emberek már nem ragaszkodnak annyira ahhoz, hogy az autójuk sajátjuk legyen. Egyre többen hajlanak arra, hogy másokkal megosztva használjanak bizonyos dolgokat a hétköznapokban, így az autókat is.
Ennek például óriási jelentősége lehet a városok dugóproblémáit illetően
– bár a felszólalók szerint, felmérni most még nem lehet a várható kifutását egy, az e-mobilitásban esetleg megerősödő, 'sharing economy' modellnek.
Akkor most jönnek az elektromos Kitt-ek a jövő Knight Ridereinek?
Az előadók szinte mindegyike hangsúlyozza: kész ténynek kell tekinteni, hogy az e-mobilitás magával hozza az önvezető autók terjedését, függetlenül a körülménytől, hogy a szabályozás lemaradt attól, ahol a technológia jelenleg már áll, illetve néhány év múlva állni fog. A statisztikák szerint, egy felhasználó átlagosan havi 1 gigabájt adatforgalmat generál, általában a telefonján. Ezzel szemben az előrejelzések szerint, 2020-ra az önvezető autók legalább 1 gigabájt (Audi becslése), de lehet hogy 25 gigabájt (McKinsey-becslés) adatforgalmat fognak generálni. Naponta. S ezek a számok még mindig nagyságrenddel kisebbek az Intel kalkulációjánál. Ott napi 4000 gigabájt adatforgalommal számolnak egyetlen egy autó esetében. Érthető, ha a Vodafone és más cégek is jelen kívánnak lenni az e- és önvezető autók várható felfutásánál.A Bosch-nál egyébként rengetegen, globálisan 100 ezren dolgoznak a hagyományos gépjárművek hajtásrendszerein, azok fejlesztésén. A cég megoldásai mintegy félmillió autóban futnak, de Gergen szerint a cégeknek a jövőben inkább megéri az elektromos meghajtások fele fordulni. A vállalat ugyanis ehhez is egyre komolyabb és jó hatásfokú megoldásokat szállít, az említett dolgozói létszámnak 1,5 százaléka kizárólag ilyen munkákkal foglalkozik.
Míg a robbanómotorokkal kapcsolatos fejlesztések akár 5-7-10 évet is igénybe vehetnek, addig
az elektromos meghajtású járműveknél akár 1-2 év alatt is meg lehet tenni egy nagy lépést előre a hatékonyság, gazdaságosság terén
– hangzik el.
Ugyanakkor a Bosch például nemrégiben feladni kényszerült a nagyobb teljesítményű akkumulátorok fejlesztését, mert nem tudtak lépést tartani más gyártókkal. Abban viszont biztosak a vállalatnál, hogy Kínára nagyon oda kell figyelni a jövőben, mert óriási ütemben terjedhetnek náluk az elektromos- és önvezető autók, buszok is, és persze az ezekhez kapcsolódó technológiai újítások.
A TÜV képviseletében Finszter Ferenc abba ad betekintést, milyen szabályozás adja a járművek illetve az elektromos meghajtású járművek (autók, buszok, tehergépjárművek) jóváhagyási metodikáját – a vállalat rendelkezik jogosítványokkal ilyen tevékenység folytatására – EU-s, illetve országos szinten, és milyen kihívások jelentkeznek az eddigi folyamatokban az e-járművek kapcsán,
A cikk folytatásában az önvezető autók kapcsán felmerülő, a közúti felelősséget érintő kérdésekről olvashat, és az e-autók töltésének budapesti kihívásairól. Lapozzon!