Kiderült, mekkora volt az első félévben a hiány

A Pénzügyminisztérium közlése szerint az első hat hónapban 1420,5 milliárd forint volt az államháztartás hiánya. Ez a hiánycél 104,4 százaléka.

A Pénzügyminisztérium közzétette a 2018-as első félévre vonatkozó államháztartási hiányra vonatkozó adatokat.

Ebből az derül ki, hogy az államháztartás központi alrendszere

június végéig 1420,5 milliárd forint hiánnyal zárt.

Ezen belül

• a központi költségvetés hiánya 1476,3 milliárd forint volt,
• az elkülönített állami pénzalapok 15,3 milliárd forintos,
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,5 milliárd forintos többletet értek el.

A közlemény szerint júniusban a központi alrendszer 233,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, amely mintegy harmada a tavalyi azonos havi hiánynak.

A tárca az év egészére nézve továbbra is

4 százalék feletti bővüléssel és 2,4 százalékos hiánycéllal számol.

Az első félévi hiánnyal az egész évre tervezett 1360,6 milliárd forintos hiánycél

104,4 százaléka teljesült.

Az első hat hónapban

• az általános forgalmi adóból 214,2 milliárd forinttal,
• a személyi jövedelemadóból 128,3 milliárd forinttal,
• a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból pedig 141,2 milliárd forinttal magasabb volt az államkassza bevétele,

mint a tavalyi év azonos időszakában.

A Magyar Államkincstár Váci úti épülete Fotó: Hirling Bálint [origo]

A PM kiemelte, hogy az uniós projektek kifizetései június végére elérték az 1118,4 milliárd forintot, mellyel szemben idén az első hat hónapban a költségvetésbe mintegy 162 milliárd forint uniós bevétel érkezett.

Az uniós támogatások megelőlegezése így továbbra is kiemelt szerepet játszik.

Júniusban a kamatkiadások ugyancsak jelentős összeget - 268,0 milliárd forint - tettek ki, mivel több, döntően még 2008-2014 között kibocsátott, hosszú futamidejű, fix kamatozású kötvénysorozatnak is ekkorra esett a kamatfizetési időpontja.

A tárca szerint az elmúlt időszak eredményei azt mutatják, hogy a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állt. Ehhez a hatéves bérmegállapodás, a lakásépítések jelentős támogatása, a foglalkoztatáspolitikai és gazdaságfehérítő intézkedések érdemben járulnak hozzá.