Elég nagy a szórása a túlélési rátáknak az alapítás évének függvényében, mindenesetre az adatokból egyértelműen látszik, hogy a most létrejövő cégek rövidebb élettartamban bízhatnak, mint például a 2000-es évek elején létrejövő társaik alakulásukkor.
Az 5 éves túlélési arány 1996-ban 79,95 százalékos volt, ami 2004-ig folyamatosan emelkedett, elérve a 85,35 százalékos csúcspontot, majd lassú csökkenésnek indulva 75 százalék alá esett.
A 10 éves túlélési arány 1996-ban 61,72 százalékról indulva 2000-ig emelkedett 64,47 százalékra, majd csökkenésnek indulva 50,72 százalékos mélypontot ért el 2007-re, azaz a 2017-es év adatai alapján.
A trend mind az ötéves, mind pedig a tíz éves túlélési arány esetében egyértelműen csökken.
A túlélőképességet nemcsak a politikai és a gazdasági környezet, hanem a vállalkozók felkészültsége is nagyban befolyásolja. Ugyanakkor azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a most létrejövő vállalkozások menedzserei kevésbé lennének felkészültek. Az adatok alapján a frissen létrejövő vállalkozások jelentős része korábbi cégekhez köthető, így a cégek rövid élettartamát nem lehet csak tapasztalatlansággal magyarázni.
A helyzet valójában épp ellentétes, a tapasztaltabb, dörzsöltebb vállalkozók már bátrabban alapítanak, adnak-vesznek, alakítanak és/vagy zárnak be vállalkozásokat, ha az üzleti érdekeik ezt kívánják
– mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
A helyzet ugyanakkor egészségesnek nem nevezhető, az újonnan alapított cégek és a nagy volumenű cégtörlések egyfajta bizonytalansági faktort visznek a cégstruktúrába.
Az újonnan létrejövő vállalkozások számára a terep azonban egyre nehezebb. A rendszerváltást követő 1-2 évtizeddel ellentétben egyre több a rutinos versenyző a piacon. Az évi 1 milliárdos árbevételt többségében a nagy múltú vállalkozások érik csak el, és az újonnan létrejövő vállalkozások egyre kisebb arányban tudnak belépni a milliárdosok klubjába.
Az 1 milliárd Ft-os árbevételt 5 éven belül elérő cégek aránya ingadozva bár, de 2006-ig emelkedett (0,59 százalékról 0,87 százalékig), majd csökkenni kezdett, jelenleg 0,53 százalékon áll.
Ugyanezt a bevételt 10 éven belül vizsgálva, az 1996-os 0,96 százalékról 2002-ig 0,6 százalékra csökkenve most ismét emelkedő tendenciát látunk: 2006-ban (azaz 2016-ban) 0,89 százalékon állt ez a mutató. A növekedés azonban csak látszólagos, egy sokkal kisebb halmazból érték el a cégek ezt az arányt, hiszen a tendencia most már évek óta az egyre zsugorodó cégállomány felé halad.
A rövid élettartamnak köszönhetően a hazai vállalkozások jelentős része jelenleg is fiatalkorú. A teljes cégbázis tekintetében a vállalkozások 48 százaléka 10 évnél fiatalabb. Ebben a tekintetben ugyanakkor javul valamelyest a helyzet, az összesített cégalapítási szám csökken, így a fiatal cégek cégstruktúrán belüli aránya csökken. 2017 nyarán még 51 százalékos volt a 10 évnél fiatalabb cégek aránya, az egy év alatti 3 százalékpontos javulás igen pozitívnak tekinthető.