Három tényező is alátámasztja, hogy a munkahelyeknek tenniük kellene ebben a témakörben, ezek közül az egyik, hogy a fejlett világban az egészségügyi rendszerekre a krónikus betegségek róják a legnagyobb terhet, ezek főként a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek - írja a Hrportál.hu.
Ezeket ugyanis pont a túl sok táplálkozás, túl kevés mozgás, túl sok alkohol vagy drogfogyasztás okozza. Nem nehéz rájönni, hogy
ezeket tömeges méretekben nem az emberek magánéleti problémái, hanem a munkahelyi stressz okozza.
Ez a probléma nem most keletkezett, viszont a mértéke egy ideje növekszik. A munkáltatók, a professzor szerint egyre kevésbé humánusak, sokat kell túlórázni, sok a stressz, a munkavállalók pedig félnek az elbocsátásoktól, a gazdasági bizonytalanságtól. További következmény, hogy felborul a munka és a magánélet egyensúlya.
Ezek miatt aztán felbomlanak a házasságok, a gyermeknevelés sérül, és nem alakul ki a teljes családi élet, amely nagyon fontos az egyénnek.
Ezekre figyelemmel kéne lenniük a munkáltatóknak.
Jeffrey Pfeffer 2017-ben hazánkban vetette fel, hogy a legtöbbet ártó, legrosszabb munkáltatókról „szégyenlistát" kellene közzétenni, ami az employer branding korában talán visszatartó erőt jelenthetne.
A fentiek okairól és azok megoldási lehetőségeiről tovább olvashatnak a Hrportál.hu cikkében.