A magyar konzuli szolgálat folyamatos kapcsolatban áll a görög hatóságokkal, legutóbbi tájékoztatásuk szerint a tűzvésznek nincs magyar érintettje – erről adott tájékoztatást a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A görög polgári védelem tájékoztatása szerint kedd délután Mati és Athén külvárosainak környékén javult a helyzet, a hatóságok és a mentőegységek egyelőre külföldi segítség nélkül birkóznak meg a helyzettel. Az események kapcsán örömteli hír, hogy magyarok nincsenek közvetlen veszélyben.
A magyar külügy továbbra is azt kéri a Görögországban tartózkodó magyaroktól, kerüljék el a leginkább veszélyeztetett településeket: Rafina, Mati, Nea Voutzas, Nea Makri. Amennyiben a szállásuk közelében erdőtűz alakulna ki, minden esetben kövessék a szállásadó által javasolt evakuálási tervet, valamint a katasztrófavédelem utasításait.
Az Origo összeszedte, melyek azok a települések, melyek környéke érintett a tűzvészekben. Ezeket a területeket feltétlenül kerülje el, ha Görögországban tartózkodik:
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy információink szerint, utazási iroda szervezte út kapcsán, magyar turisták nem érintettek a tűzvészben
– mondta az Origónak Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke.
Az alelnök azt is elmondta, a tűzvész okán információt kértek tagszervezeteiktől arról, hogy szerveztek-e az érintett területekre nyaralóutakat.
Molnár Judit elmondta,
megnyugtató, hogy magyar turisták nem érintettek az Athén környéki tűzvészben.
Ennek oka, hogy a magyarok a szezon ezen szakaszában, tapasztalataik szerint, egyébként is elkerülik a fővárost, mivel a görög félszigeten ilyenkor a hazainál is melegebb az időjárás.
Az irodával utazók jellemzően a görög szigetekre, Rodoszra, Zákinthoszra és más népszerű célpontokra utaznak. Ezekre a desztinációkra viszont közvetlen charterjáratok repülnek Magyarországról.
A hazai irodák nem szerveznek olyan utakat, amelyeknél a gép az athéni repülőtérre érkezne, és onnan fuvaroznák tovább utasaikat a nyaralócélpontokra.
A szakmai szövetség alelnöke azt is közölte: július 1-én lépett hatályba az a – uniós rendeleten alapuló – jogszabály, amely többek között az utazási irodák feladatait is szabályozza vis maior esetén.
Molnár Judit elmondta, az utazási irodáknak legfeljebb 3 éjszakára szállást kell biztosítaniuk utasaiknak ilyen nem várt körülmény esetén.
Ugyanakkor kiemelte: ez a kötelezettség most nem terheli az utazási irodákat, hiszen ha például az athéni légteret korlátozzák, vagy le is zárják, a chartergépek nem onnan indulnak vissza Magyarországra, hanem a nyaralóhelyekről. A MUISZ alelnöke aláhúzta: jelenlegi információik szerint,
valamennyi, Görögországban utazási irodával nyaraló magyart probléma nélkül haza tudnak szállítani a szövetségbe tartozó irodák, az eredeti beosztások szerint.
Molnár Judit azt is hozzátette: valamennyi tagszervezetük nevében tanácsolja, hogy – különösen az egyénileg utazók – indulás előtt regisztráljanak a konzuli szolgálat oldalán. Probléma vagy vis maior esetén ez jelentősen lerövidítheti a konzuli segítségnyújtás idejét az esetlegesen bajba jutott magyar utazók számára.
Némileg más körülményeket kell figyelembe venni akkor, ha a görög tűzvész vagy ahhoz hasonló rendkívüli esemény miatt az utazónak lemondja járatát a légitársaság, vagy szállásadója a szolgáltatást, esetleg a káresemény következtében odaveszik poggyásza, értékei. Az esetleges pénzvisszatérítési jogosultság vagy kártérítés kapcsán sok tényező befolyásolja az ügy kimenetelét.
A legfontosabb az, hogy lehetőség szerint folyamatosan figyelemmel kell kísérni az eseményeket, híradásokat. Nem mindegy ugyanis, milyen okból történik rendkívüli esemény, jelen esetben a tűzvész. Ami pedig elsődlegesen mérvadó a helytállási kötelezettségnél, az a biztosítási szerződés tartalma – fejtette ki az Origónak Salamon András ügyvéd, utazási jogi szakértő.
Salamon arra hívja fel a figyelmet,
hogy egyáltalán nem mindegy, a mostani görög tűzvész milyen okból keletkezett.
Ha oka természeti jellegű, akkor ez igen jó eséllyel mentesíteni fogja a társaságot a helytállás alól. Ellenőrizni kell a szerződés vonatkozó rendelkezéseit – amelyek viszont vélhetően egészen más tartalmúak arra az esetre, ha gyújtogatás történt, amire a görög hatóságok gyanakodnak.
Ilyenkor bekerül a képbe a harmadik személy, illetve az általa okozott kár.
Az ilyen esetekre külön rendelkezések vonatkoznak, amelyeket – figyelembe véve az ügyhöz kapcsolódó híradásokat és hatósági állásfoglalásokat – szintén pontosan kell visszakeresni és értelmezni, mert azok lesznek a mérvadók.
A légitársaságok működését ilyen esetekben nem saját döntéseik, hanem például a hatóságok és a légiforgalom-irányítás befolyásolja. Ha például járattörlés történik, akkor kiindulási alapnak az számít, hogy vita esetén a légitársaságnak kell bizonyítania, hogy minden észszerű intézkedés ellenére sem tudta azt elkerülni – ami ilyenkor lehet például egy légtérzárás, amikor „észszerű” viselkedésnek minősül, hogy a forgalomirányítás kérésének a cég, illetve gépei eleget tesznek. Ilyenkor nem jár kártérítés.
Ám a légitársaság kötelezettségei ilyen esetben azon is múlnak, hol történt a járattörlés
– hívta fel a figyelmet Salamon András.
Ha egy Budapestről induló athéni járatot töröl a tűzvész kapcsán a légitársaság, az utas nem igényelhet kártérítést. A cég mentesül az egyébként fennálló kötelezettsége alól.
Ha viszont Athénból induló járatot kell lemondania a tűz miatt, akkor még vis maior esetben is fennáll az utasokról való gondoskodás, elhelyezés kötelezettsége, továbbá köteles törekedni arra is, hogy lehetőség szerint információt adjon a további fejleményekről, hazaszállításuk várható időpontjáról.
Salamon András szerint ugyanígy körültekintően kell eljárni a szálláshely kapcsán, és ellenőrizni, mi van a foglalásban vagy a szállásadóval kötött megállapodásban. Ha például a szálláshely most a tűz martaléka lett, a befizetett díjakat vissza lehet követelni, ám nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben a görög jog az irányadó.
Utazási iroda felé egyáltalán nem érdemes kártérítési igénnyel élni, ugyanis ezek a cégek igen jó eséllyel ez alól ilyenkor mentesülnek.
Ugyanakkor bizonyos ellátási kötelezettség terhelheti azokat, ahogy a MUISZ alelnöke is mondta.
Salamon András arra is felhívta a figyelmet, az sem mindegy a tűzvész kapcsán, ki milyen okból tartózkodott vagy kívánt ebben az időszakban ott tartózkodni, és érte kár ennek kapcsán.
Ha az utazó turista szabadidős céllal ment vagy indult volna, kártérítési igényét a görög jog alapján érvényesítheti. Ilyenkor – összhangban a vonatkozó uniós rendelettel – az eljárást az uniós lakóhelye szerinti országban indíthatja meg. Ám annak lefolytatásában ettől még a görög jog az irányadó.
Ettől némileg eltér az, ha valaki például egy tárgyalásra vagy hivatalos minőségben érkezett az országba.
Ha valaki üzleti okból tartózkodott ott, és érte kár a tűzeseteknek köszönhetően, akkor szintén a görög jog szerint, de a görög hatóságoknál keresheti igazát.
A híradások, a hivatalos hírforrások nyomon követése azért is fontos, mert más ügylefolyásra lehet számítani, ha kiderül, harmadik fél a vétkes, azaz valóban gyújtogatás történt.
Nem érdemes ugyanakkor önállóan perelni a görög államot ilyen esetben sem – véli Salamon. Arra kell figyelni, hogy az ügyben érintett más szereplők, például a járattörlésre kényszerülő légitársaságok, perlik-e az államot. Ha igen, és megalapozottnak tűnik az igény, inkább egy ilyen eljáráshoz érdemes csatlakozni – véli az utazási jogokkal foglalkozó szakértő.