A szecsuani székhelyű Good Doctor Pharmaceutical Group a gyógyszergyártás mellett saját csótánygazdaságot üzemeltet azért, hogy az ott tenyésztett állatokat feldolgozza a termék-előállításban.
A cég csótányfarmján nem egyszerűen csak hagyják szaporodni az állatokat. A legkorszerűbb technológiákat, többek között mesterséges intelligenciát is bevetnek azért, hogy azoknak minél jobb legyen.
A rendszer a páratartalmat éppúgy szabályozza, mint a hőmérsékletet és a megvilágítást.
A jószágokat kukoricadarával táplálják. A tartási körülményeknek köszönhetően, a szaporulat éves szinten eléri a 6 milliárd példányt.
A cég a csótányok nyálkáját felhasználva, állítólag édeskés ízű készítményeket kínál, üvegcséjét 50 jüanért (ez kb. 2000 forint).
Készítményeik rendkívül keresettek a vásárlók körében.
A Xinhua kínai állami hírügynökség szerint,
a vállalat néhány év alatt már 4,3 milliárd jüan, azaz 200 milliárd forintot meghaladó bevételre tett szert a csótánykészítmények eladásából.
Nem ez a vállalat az egyetlen, amely komoly jelentőséget lát a csótányok orvosi célú felhasználásában.
Márciusban egy, a Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban mutatták be az amerikai csótányokat, pontosabban azoknak egy olyan genomját, melynek szerepe lehet a városi környezethez alkalmazkodásukban. A tanulmány szerzője azt állítja, ennek a genomnak a humán gyógyászatban is jelentősége lehet.
A Quatz pedig arról ír, 2013-ban 100 csótányfarm működött Kínában. Az állatok fontjáért 20 dollárnak megfelelő összeget is megadnak a felvásárlók, és betegek millió vásárolják az azokból gyártott készítményeket, valamint az élelmezésben is használják azokat.