Görögország az elmúlt években lassan kezdett kilábalni a gazdasági válság okozta sokkból, és 2017-ben először nőtt az ország GDP-je. Azonban a héten több természeti katasztrófa is sújtotta a mediterrán országot. Legalább 80-an meghaltak az országban tomboló tűz miatt, sőt a heves esőzések miatt az árvíz is óriási károkat okoz.
Jelenleg a károk felbecsülhetetlenek, de ilyen mértékű természeti csapás nem érte az országot 2007 óta. Mivel épp turisztikai csúcsszezon van, ezért jelentősen visszavetheti a görög gazdaságot a tűz és az árvíz, ugyanis közkedvelt helyszínek váltak megközelíthetetlenné: Rafina, Mati, Nea Voutzas, Nea Makri. A héten írtunk arról is, hogy mi a teendő akkor, ha valaki magyar turistaként vagy épp üzleti út miatt Görögországban tartózkodik.
A KSH adatai szerint történelmi mélyponton van a magyar munkanélküliség, a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint az idei második negyedévben. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt, és 4 millió 475 ezer embernek volt munkája. Szakértők szerint nyáron a munkanélküliségi ráta 3 százalék alá csökkenhet, a magyar adatnál csak a cseh és a német jobb az Európai Unióban.
A héten tartotta a Monetáris Tanács a kamatdöntő ülését, ahol továbbra sem változtatott az alapkamaton. Ez azt jelenti, hogy az irányadó ráta 0,9 százalék 2016. május 25-e óta. A hír hatására a forint árfolyama csökkeni kezdett, míg a hét elején 327 forint felett is jegyezték az eurót, addig péntekre az árfolyam megközelítette a 323 forintos szintet.
A Ryanair dolgozói a héten több országban sztrájkba léptek, aminek hatására 600 járatot törölnie kellett az ír légitársaságnak. Belgiumban volt a legrosszabb a helyzet, itt volt olyan nap, amikor a járatok 70 százaléka el sem indult. A sztrájk azért robbant ki, mert a légiutas-kísérők embertelen körülményekre panaszkodtak, még az ivóvízért is fizetniük kell a járatokon. Emiatt a dolgozók szakszervezete 34 pontból álló követeléseket fogalmazott meg.
Ezzel párhuzamosan Magyarországon egy másik botrányban is érintett volt a légitársaság, ami miatt eljárás indul a Ryanair ellen. A botrány azért tört ki, mert a Budapest-Las Palmas járatra nem engedték fel az utasok csomagjait súlyproblémákra hivatkozva. György István budapesti kormánymegbízott azonnali, átfogó vizsgálatot kezdeményezett. A vizsgálatba bevonták a hivatal fogyasztóvédelmi főosztályát is.
Fontos döntést hozott a kormány a héten a rezsicsökkenéssel kapcsolatban. Ennek értelmében télen azoknak is jár a rezsicsökkentés, akik szénnel vagy fával fűtenek. Ez 12 ezer forintot jelent, de csak olyanok igényelhetik ezt a támogatást, akik korábban nem kaptak támogatást. A döntés 800 ezer háztartást érinthet.
Történelmi veszteséget mutatott be a Facebook közösségi oldal, miután közzétette a negyedéves jelentését. A cég részvényeinek árfolyama csütörtökön 217,5 dollárról 176,26 dollárra zuhant, azok ellenére, hogy 2,23 milliárd aktív felhasználója van a hálózatnak. Ez azt jelenti, hogy a semmibe elillant 124 milliárd dollár, ami a Twitter piaci értékének négyszerese.
Nem csak a Facebook kapott rossz híreket a héten. Szerdán meghalt a Fiat Chrysler és a Ferrari cég legendás vezetője, Sergio Marchionne. A hír hatására a cég részvényei összeomlottak, egyetlen nap alatt 16 százalékkal lettek értéktelenebbek az autógyártó papírjai.
A Magyar Nemzeti Bank 2014 óta indította meg a forint bankjegyeink cseréjét. Utoljára az 500 forintos bankjegyet cseréli le a jegybank, 2019. február 1-től lehet fizetni az új címlettel. Ez azt is jelenti, hogy 2019. november 1-től már csak új címletek lesznek forgalomban.
A jegybank elárulta azt, hogy a cserével biztonságosabbak lettek a címletek. A hamisítók leginkább magas címletű bankjegyeket hamisítottak: míg 2016-ban a húszezresek voltak a népszerűek, addig tavaly inkább a tízezreseket sokszorozták illegálisan.
Venezuela rendelkezik a világon a legbizonytalanabb gazdasággal. Ezt jól jelzi, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint év végéig az infláció elérheti az egymillió százalékot. Ez már hiperinflációnak számít.
A súlyos pénzromlásra reagált a venezuelai kormány is, amely a korábban tervezett három helyett öt nullát vág le a venezuelai pénznem, a bolívar végéről.
A héten két magyar cég is figyelmeztetést adott ki, mert bűnözők megpróbálnak visszaélni a felhasználók adataival. Az egyik ilyen vállalat az Extreme Digital, amely szerint a cég nevében küldött levélben egyesek pénzvisszatérítést ígértek. A csalók felhasználói neveket, jelszavakat és bankkártyás fizetési adatokat kértek el. Hogy mire érdemes figyelni, arról itt írtunk részletesebben.
Figyelmeztetést adott ki a Díjnet Zrt. is, amely az írja közleményében, hogy ismeretlenek visszaélnek a cég nevével és logójával. Az Extreme Digital esetéhez hasonlóan itt is személyes és banki adatokra vadásznak a bűnözők.
A Tesco egyre inkább érzi a német kereskedelmi láncok, a Lidl és az Aldi nyomását. Ez a jelenség már a Tesco hazai pályáján is megfigyelhető, így a brit vállalat merész lépésre szánta el magát: új üzletláncot hoz létre. A technika lényege, hogy hasonló formátumú üzleteket nyitna a Tesco, de más névvel, így visszaszerezve több vásárlót.
Magyarországon sem állt meg az élet a kereskedelmi láncoknál. Az Aldinál gond volt az egyik termékkel, a Gardenline lábtámaszt hívta vissza az üzletlánc a héten. A Lidlnél a kerek számok domináltak a héten: megnyílt a német társaság 170. áruháza Magyarországon, és pénteken volt 5000 napja, hogy a vállalat megkezdte az árusítást itthon.
A hét egyik legolvasottabb gazdasági cikke egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Mivel az Egyesült Államokban egyre népszerűbb étel a pizza, és azt egyre több lánc készíti el minőségi, olasz sajtfélékből, azért átalakult az USA tejipara.
Ennek következtében már nem az amerikai sajtokból (pl. cheddar) készül a legtöbb az országban, hanem a mozzarella lett az uralkodó sajtféle. Olasz típusú sajtokból összesen 2,2 millió tonnát állítanak elő az Egyesült Államokban évente.