A Global Cities Institute tanulmánya a világ legnagyobb városainak potenciális fejlődési lehetőségeit és azok régiós szerepét elemzi. A dokumentumból az is kiderül, melyik 20 település lesz a 101 mostani nagy közül a legnagyobb.
London és Peking népessége lépte át először a lélektani szempontból bűvös 1 millió fős határt – ám ez is csak a 19. század végén történt meg.
Sokáig ugyanis elképzelhetetlen volt, hogy ilyen népességszámmal települések egyáltalán működni tudjanak.
Manapság egyedül Kínában száznál is több olyan város van, amelynek lakosságszáma eléri ezt a határt.
Az is kijelenthető, hogy napjaink egyes metropoliszai pedig alig egy évszázada szinte jelentéktelen településnek tűntek mostani nagyságukhoz képest. Erre Tokiót szokták példának hozni: a 19. századi aprócska város napjainkra Japán lenyűgöző fővárosává nőtte ki magát.
Az elemzőintézet munkájából az is kiderül, hogy a világ mostani 101 legnagyobb városának populációja többszörösére nő az évszázad végére.
Míg 2017-ben összesítve 757 millióan lakták ezeket a településeket, addig 2100-ra 2,3 milliárdnyian fogják.
A tanulmány készítői szociológiai, gazdasági mutatókkal dolgoztak, trendeket állítottak fel és analitikákat készítettek a várható népességgyarapodás modellezéséhez. Az elemzésből kiderül, melyek lesznek a világ legnépesebb városai 2100-ban.
Mindez azért lényeges, mert a lista első helyén álló város népességét jelenleg is csak becsülni tudják, de figyelembe véve, hogy naponta 2000 ember költözik oda, 2100-ra a jelenleginél jóval többen lakják majd. De más városnál is arra lehet számítani, akár a tíz-tizenötszörösére is nőhet lélekszáma az évszázad végére.
A világ 20 legnépesebb településén 2100-ban két kontinens, Afrika és Ázsia osztozik majd.
A legnagyobbak közül egyetlenegy város sem lesz Európában vagy az amerikai, esetleg az ausztrál kontinensen.
A képre kattintva megtekintheti (a 20. legnépesebbtől kezdve), mely országok mely városai lesznek a legnagyobbak 2100-ra, és – a modellezés alapján – hányan fognak azokban élni!