Ha az álláskereső nem egy meghirdetett álláspályázatra jelentkezik, akkor egy válasz-e-mailben célszerű visszajelezni az adatkezelésről. Ha a portán megengedett levelek átvétele, akkor célszerű a portán hagyni egy általános adatkezelési tájékoztatót, amelyet a portás átad a jelentkezőnek.
Az önéletrajzokban nagyon sok személyes adat szerepel.
Az adatkezelés jogalapjára nincs elterjedt álláspont,
egyesek szerint az álláskereső önkéntes hozzájárulása a jogalap, míg mások szerint a szerződéskötési szándék. Más kérdés, hogy a kettő tulajdonképpen egy tőről fakad, ráadásul a jelentkező bármikor visszavonhatja az adatkezelési hozzájárulását. Bárhogyan is kezeli a cég a jogalapot, arról tájékoztatni kell az álláskeresőt.
Ha az álláskereső pályázata sikertelen, akkor a személyes adatokat törölni kell a rendszerből, hiszen nincs jogalap a további kezelésre.
Ugyanakkor ezzel ellentétben áll az a munkáltatói érdek, hogy későbbi álláspozícióra meglévő önéletrajzok közül válogassanak, másrészt a cég bajba kerül, ha a pályázó eljárást kezdeményez az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt, mondjuk szexuális irányultságára vagy egyedül nevelt gyermekére hivatkozva, a cégnél pedig nincs már meg a panaszos pályázata.
Ez a veszély három évig lebeg a cég feje felett.
A fentiek alapján Rátkai Ildikó a Rátkai Ügyvédi Iroda HR szakjogász ügyvédje az alábbi álláspontot tartja elfogadhatónak.
A sikertelen pályázóktól kifejezett hozzájárulást kell kérni adataik további kezelésére, miután kiderült, hogy nem őt veszi fel a cég, ebben pedig egy észszerű határidőt kell adni az adatok kezelésére. A személyes adatai csak akkor őrizhetők meg, ha ehhez a jelentkező hozzájárulást adott.
A munkáltató mérlegelje azt is, hogy a pályázat rendelkezik-e egy későbbi esetleges diszkriminációs eljárás kockázatával. Ebben az esetben ugyanis a munkáltató jogos érdek alapján őrizheti a pályázatot három évig, melyről köteles tájékoztatni az álláskeresőt.
A teljes cikk a Kamaraonline.hu-n olvasható el.