A South China Morning Post riportjából kiderül, néhány évtized alatt sokszorosára nőtt az üzlet volumene a kínai kígyófaluban, ahol főként mérges, nem ritkán halálos marásra képes állatokat tartanak.
Csöcsiang Kína egyik keleti tartománya, ahol már az 1970-es években gyógyszergyár működött. Akkor Zisiqiao falu jövedelme csekély, mindössze néhány százezer jüan körül mozgott egy évben.
Ma már a faluban élő családok évente összesen 80 millió jüanra, azaz több mint 3 milliárd forintos bevételre is szert tesznek.
Igaz, nem mindennapi tevékenységgel.
A település mintegy 170 családja – néhány kivételtől eltekintve – kígyótartásból él. A tevékenység két évtizede indult be igazán, és öltött egyre nagyobb volument, ahogy a gyógyszergyár mind nagyobb mennyiségben igényelte az állatok mérgét készítményeihez vagy épp ellenszérumokhoz.
A Reuters pedig arról ír, a kígyók mérgének felhasználása nemcsak a modern, hanem a tradicionális kínai orvoslás miatt is, mind értékesebbé tette a kínai gazdálkodók állatait.
A hagyományos gyógyászat felfogása szerint ugyanis a kígyó egy-egy részét – akár kis mennyiségben mérgét – levesben vagy borral elfogyasztva, jótékony egészségügyi hatásokra, például az immunrendszer erősödésére lehet számítani.
A The Guardian riportjából kiderül, a kígyófaluban évente mintegy 3 millió példánnyal dolgoznak. Az állatokat elsősorban a mérgükért tartják, és az abból előállított készítmények a világ számos más országába – Japán, USA, Dél-Korea – eljutnak onnan.
Egyetlen gramm kígyóméreg alapú készítmény ára a 450-750 dollárt is elérheti.
Az éttermek egy része pedig kígyóhúsból készült fogásokat is étlapon tart, így a kis faluból időnként vendéglátósok is vásárolnak.
A kígyótartásnak természetesen van kockázata. Több tenyésztőt mart már kígyó, ezért ők maguk is kéznél tartják azokat a szérumokat, melyeket állataik váladékából készítenek.
Ugyanakkor azt is elmondták: többségük a maga ura, azaz vállalkozóként vagy betársulva dolgozik az állatokkal.
A legveszélyesebb kobrák, viperák és más kígyófajták fejése vagy értékesítése, tisztességes jövedelmet biztosít a családjaiknak.
Inkább maradok itt, és csinálom ezt, mint hogy másnál dolgozzam, és így jobban is keresek – nyilatkozta egy helyi fiatal kígyófarmer.
A GlobalTimes pedig arról ír:
a tenyésztési vagy üzleti céllal tartott kígyók mintegy 70 százaléka Kínából érkezik a globális piacra.
Ennek a mennyiségnek pedig körülbelül a harmada ebből a kicsiny kígyófaluból kerül ki.