Hogyan választanak nevet a világ legnagyobb cégei?

Az Essex igaz története motiválta Hermann Melville-t Moby Dick történetének megírásában

Kevesen vitatnák azt, hogy a jól megválasztott cégnévnek, ha nem is mindent eldöntő, de fontos szerepe lehet akkor is az üzleti sikerben, ha a terméket vagy szolgáltatást a vállalkozás külön márkaként, a vállalat nevétől függetlenül igyekszik sikerre vinni. Ám amíg manapság a cégnévválasztásnál előtérbe kerül a könnyű megjegyezhetőség – no és persze a rendelkezésre álló, szabad URL-ek is beleszólnak a választásba –, addig néhány igazán nagy név esetén legendába illő történetek magyarázzák azt, miért lett a név az, ami. Vagy épp földhözragadtan egyszerű fejlemények.

Összeállításunkban bemutatjuk néhány nagyvállalat nevének eredettörténetét – még úgy is, ha egy-egy cég esetében több, „varázstalanító” magyarázat létezik arra, miért lett a cserebogár az, ami. A cikk elkészítéséhez a Fast Company oldalán megjelent összeállítás adta az alapot.

Abrakadabrából lett az Amazon

Nehéz lenne vitatkozni a kijelentéssel, hogy napjainkra az alig 25 éve alapított Amazon a világ egyik legnagyobb és egyben legértékesebb cégévé nőtte ki magát. 1994-ben azonban az alapító Jeff Bezos még cadabra.com néven képzelte el oldalát, amelynek magyarázata, hogy az „abrakadabra” kifejezés második felével a webáruház új és „varázslatos” mivoltára kívánt asszociálni. Egyszer aztán ügyvédje „cadaver”-nek hallotta a szót, ami a halott testére utaló kifejezés. Bezos ekkor „Relentless”-re váltott (az oldal azóta is az Amazon.com-ra irányít át), ám barátai felhívták a figyelmét, hogy a kifejezésnek nem csak az állandóságot sugalló jelentése van (könyörtelent is jelent).

Jeff Bezos eredetileg a Cadabra nevet képzelte el online könyvesboltjának, ám végül az Amazon mellett döntött Forrás: Amazon

Az alapító ekkor a szótárhoz nyúlt, és mivel a szárnyukat bontogató keresőmotoroknál ebben az időben az ábécésorrend volt az egyik leginkább mérvadó rendezési szempont, "A" betűvel kezdődő szó után kutatott. Az „Amazon” kifejezésen (ez az Amazonas angol neve) a hely egzotikussága és egyedisége miatt akadt meg a szeme, és állítólag azért is, mert abban reménykedett, hogy vállalata hasonló lehet majd a világ legnagyobb folyamához méretben és a vízhozam tekintetében. A cég logójának külön kis története pedig: az A-tól a Z irányába mutató nyíl azt fejezi ki, hogy a vállalat mindent szállít, termékpalettáján mindent meg lehet találni.

Almából ikon

Viszonylag széles körben ismert a történet arról, hogy Steve Jobs egy korai értekezleten dobta be almarágcsálás közben az ötletet arról, hogy a céget a kedvenc gyümölcséről nevezzék el. Három hónapot adott környezetének arra, hogy jobb ötlettel álljanak elő, ám végül senkinek nem volt jobb, így lett Apple a később ikonikus termékeket szállító vállalatból. Ám a társalapítók visszaemlékezéseiből kiderül, hogy az 1976-ban indult cég vezetője már korábban kacérkodott az almás gondolattal. Steve Wozniak 2006-ban megjelent könyvében arról ír, hogy először egy autóban ülve dobta be Jobs az ötletet, amire ő akkor a Beatles együtteshez köthető Apple Recordsra asszociált. Wozniak szerint éppen egy fontos tárgyaláson voltak túl, mindketten túl fáradtak voltak ahhoz, hogy jobb, technológiai asszociációt keltő nevet találjanak. Később, 2011-ben, halála előtt, Jobs megerősítette a történetet az életrajzán dolgozó Walter Isaacsonnak. Jobs ugyanis azelőtt nem sokkal járt egy almafarmon is, és úgy gondolta, a gyümölcs neve vicces, szórakozató, és egyáltalán nincs félelmetes vagy taszító vonatkozása.

Több magyarázat kering arról, hogyan lett az almából Apple Forrás: Origo

Nagyon kicsi és puha

A Microsoft névtörténete talán a legkevésbé vitatott. A mára világszerte ismert vállalatnév a „Microcomputer Software” szavak összevonásából származik. Eredetileg kötőjelesen írták, amely a későbbiek során elmaradt. Az eredeti kifejezés az alapító Bill Gateshez köthető, aki nem elsősorban technológiai értelemben használta, hanem – állítólag – ezzel kívánt utalni arra, hogy a cég – akkor még – olyan picike, hogy egy garázsban is elfér a működése.

Az a japán precizitás

Tartja magát a vélekedés, hogy a japán vállalatokat általában az alapító(k) családnevei alapján nevezik el, és ebben van is némi igazság. Elegendő csak egy nem túl közismert példára utalni, mégpedig a Casióra – egyik alapítója nemrégiben halt meg –, mely valóban a céget elindító testvérek vezetéknevéből származik. Ám a Sony esetében felesleges lenne valamiféle japán patriarcha után kutatni a múltban, ezzel a névvel. A cégnév alapja a latin sonus (hang) kifejezésből jön, másrészt az amerikai szlengben a második világháború után (a Sonyt 1946-ban alapították) elterjedt „sonny boy”-ból, amit a jóravaló, eminens fiúkra használtak. A történet érdekessége, hogy a japánokat nem vezényelte semmilyen felettes sugallat, vagy Steve Jobs-féle, meg nem magyarázott, titokzatos magabiztosság. Fogtak egy szótárat, és annak segítségével kezdték válogatni a szerintük jó hangzású, egyszerű, minden nyelvbe könnyen illeszkedő szavakat. Végül a Sony lett a befutó, az említett latin jelentése áthallásossá is tette, kódolva azt, hogy az alapítók végeredményben „jó hangzású” nevet kerestek.

A Sony által gyártott Walkman valószínűleg minden idők legikonikusabb hordozható zenelejátszója, 1979-ben jelent meg Forrás: James Gourley/REX Shutterstock

Fehér bálnára vadászott a névadó

A Starbucksból, a világ egyik legnagyobb kávézóláncából, majdnem valami egészen más lett. A Jerry Baldwin angoltanár, Zev Siegl történelemtanár, és Gordon Bowker író alapította cég indulásakor e cégtulajdonosok is szinte tudományos alapossággal jártak el. Bowker egy interjúban felidézte, hogy egy több mint 100 lehetséges nevet tartalmazó listát szűkítettek le 6 tételre. Az író épp egy kávézóban ülve potyogtatta ki a lehetséges névjelölteket, amikor megakadt a szeme a „Redhook” néven. Akkor még nem tudta, hogy ez egyúttal egy ipari terület neve Brooklynban. Ez a név azért tetszett meg neki, mert – részben mások tanácsa miatt – Bowker úgy vélte, a 'k' hang jelenléte erősíti a hatást, hiszen kimondása után néhány pillanatig még a „levegőben lóg”. Ezt végül elvetette, ahogy a „Cargo House” nevet is, amelyről utólag azt mondta, borzalmas hiba lett volna azt választani.

Nem sok hiányzott hozzá, hogy a Starbucksot ne Hermann Melville Moby Dick-történetének hajója után nevezzék el Forrás: Acculturated

Végül a reklámügynökségük azt tanácsolja, próbáljanak meg 'st'-vel kezdődő nevet találni, mivel annak erőteljes hangzása van. Bowkernek ekkor valaki egy régi bányászati térképet mutatott, rajta egy Starbo nevű régi bányavároskával. Innentől egyenes átkötés vezetett Herman Melville Moby Dick című művére. Ebben a legénység egyik tagját Starbucknak hívják, és az alapítók végül ebben állapodtak meg ahelyett, hogy a bálnavadászok hajójáról nevezték volna el cégüket – ez utóbbit egyébként egyikük meg is vétózta.