Nigéria azért döntött a jüan felvétele mellett, mert a 2015-ös olajár-beszakadás alaposan leértékelte a nigériai nairát az amerikai dollárral szemben.
Mivel az afrikai kontinens egyik legerősebb gazdasága döntően az olajexport teljesítményétől függ, az olajárrali kimerítette az ország dollártartalékait.
Noha a naira az utóbbi hónapokban erősödésnek indult, az abujai kormány úgy látta jónak, ha nem kísérti a sorsot, pontosabban nem bízza a helyi, importban utazó vállalatok működését a dollár elérhetőségére.
Ezért a jüan, mint alternatív deviza használata mellett döntöttek.
Ez hozzásegíti a nigériai vállalatokat is ahhoz, hogy az Afrikában látványosan gazdasági terjeszkedést végző Kínával, illetve ottani cégekkel új üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki.
A jüannal való közvetlen kereskedelem ugyanis kikerülhetővé teszi azt, hogy a felek először dollárra váltsák át a tranzakcióban szereplő összegeket, jelentős árfolyamveszteséggel.
A jüan nem pusztán Afrika fejlődő és felzárkózó gazdaságai számára jelent egyre vonzóbb devizát a dollár helyett vagy mellé. A Nemzetközi Valutaalap már 2015-ben a dollár alternatívájaként emelte be valutakosarába.
Tavaly év végén pedig az Európai Központi Bank 500 millió euró értékű, dollárban nominált tartalékot váltott át jüanra.
Afrikában nem Nigéria az első ország, mely a jüant tartalékvalutaként veszi használatba.
Egyes elemzők ugyanakkor kritizálják a Kína megvalósította gyakorlatot, mondván, az ázsiai óriás ezzel az „adósság-diplomáciával” nemcsak magához láncolja a feltörekvő országokat, de kiszolgáltatottá is teszi azokat. Például – emlékeztetnek – Kenya adóssága Kínával szemben tízszeresére nőtt az elmúlt öt évben.