Ezért a döntésért régóta lobbiztak állatvédő szervezetek. Attól nemcsak az ország jobb külföldi megítélését várják, hanem azt is, hogy így könnyebben visszaszorítható az Indonéziában az egyik legsúlyosabb állategészségügyi gondnak számító veszettség is.
Nemzetközi és belföldi civil szervezetek már régóta nyomást gyakoroltak a jakartai vezetésre a kérdésben.
A kutya- és macskahús kereskedelmi tilalmáról szóló bejelentésre végül egy kétnapos, állategészségügyi konferencia végén került sor.
Ezen az állatvédő szervezetek képviselői mellett, az indonéz Mezőgazdasági Minisztérium és más kormányzati szervek munkatársai is részt vettek.
Több indonéz kormányzati tisztviselő megjegyezte, az indonéz vezetés felismerte azt, hogy
az egyébként kedvelt turisztikai célpontnak számító ország hírnevének árt minden, ami arra utal, hogy az állatjólét alacsony színvonalú náluk.
Turistákat tántoríthat el az utazásuktól az, ha hírét veszik annak, az ország nem tesz meg mindent az állatok védelméért és helyzetük javításáért.
Az egyik, állategészségügyi szervezetnél dolgozó szakember pedig azt is megjegyezte, a lépés sokat segíthet abban, hogy
visszaszorítsák az állatok körében terjedő járványos megbetegedéseket, elsősorban az emberre is veszélyes veszettséget.
Az állatvédő szervezetek remélik, hogy az indonéz példát más ázsiai országok, például Kína, Dél-Korea, India és Vietnám is követni fogja, és hasonlóan a jakartai döntéshez, ezeken a helyeken is betiltják a kutyák és macskák húsának kereskedelmét.