Nem tudták megtörni a miniállamot

A listavezető Katar állama: az 1. helyen álló arab országban 128 700 nemzetközi dollár a vásárlóerő paritás

Hiába fogott össze az arab világ több nagyhatalma is Katar ellen, az elmúlt egy esztendő eseményei azt mutatják, a világ egyik leggazdagabb államának sikerült kilábalnia a több mint egy éve kezdődött teljes körű blokád okozta nehézségekből, sőt idén már 3 százalékos növekedéssel számolnak. Mi lehet a titok nyitja?

Tavaly júniusban Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, a Bahreini Királyság és Egyiptom blokád alá vette Katart, mert érvelésük szerint az Öböl menti ország támogatja a terrorizmust, és Irán előretolt bástyájaként túlságosan bizalmas viszonyt ápol a perzsa állammal. (Líbia és Jemen is csatlakozott a blokádhoz később.)

A katari vezetés tagadta a vádakat, ennek ellenére a négy állam az Iránnal fenntartott kapcsolatok lazítását, valamint az Al Dzsazíra hírcsatorna bezárását követelte. Katar ezt visszautasította, és az ország belügyeibe való beavatkozással vádolta a négy arab államot. Ez gyakorlatilag igaz is: a miniállam egy régóta tartó,

Irán és Szaúd-Arábia közötti nagyhatalmi vetélkedés áldozata lett.

Ez a helyzet régóta fenyegeti az 1971-ben függetlenedett országot, ám eddig sikerült kitérnie a konfliktus elől, elsősorban azzal, hogy bekerült az Öböl menti országok Együttműködési Tanácsába (GCC), melyet Szaúd-Arábia vezet, és lényegében az iráni befolyás ellen hoztak létre.

Ezért is lehetséges, hogy a szárazföldi, a tengeri és a légi blokád váratlanul érte a 11 ezer négyzetkilométer területű, egy kis félszigeten elhelyezkedő országot, és eleinte komoly nehézségeket okozott a gazdaságban, illetve a 2,7 milliós lakosság ellátásában.

Vásárlók egy dohai szupermarketben 2017. június 6-án. Katarban pánikszerűen kezdtek az emberek tartós élelmiszereket vásárolni egy nappal a blokád bejelentése után Forrás: MTI/EPA

Jól mutatja a kezdeti helyzet súlyosságát, hogy

az ország élelmiszerigényeinek nyolcvan százalékát külföldről származó termékekkel elégítették ki, a tejtermékeknek például teljes egésze a bojkottáló országokból származott.

A blokádra, illetve az annak hatására kialakuló válságos helyzetre válaszul az ország vezetői alapjaiban alakították át az ország gazdaságát. Sikerült megőrizni a katari riál értékét, elkerülni a külpolitikai elszigetelődést, és kormányzati intézkedések nyomán hozzávetőlegesen

kétszázmilliárd dollárt költöttek infrastruktúra-fejlesztésre, mindenekelőtt a közút- és a vasúthálózat fejlesztésére.

Ez részét képezte annak a komplex programnak, amelyben egyrészt új kereskedelmi kapcsolatokat épített ki az ország – döntő részben – kulcsfontosságú országokkal, főként Törökországgal és Iránnal, másrészt

a hazai élelmiszertermelés felfuttatásával igyekezett ellensúlyozni a lakosság ellátásában okozott nehézségeket.

Ezenkívül jelentős összeget költöttek a gyógyszeripar bővítésére, amelynek eredményeként az iparág termelése is meredeken emelkedett az elmúlt 12 hónapban. Ma már a korábban Szaúd-Arábiából származó zöldségeket, mezőgazdasági termékeket és tejtermékeket is részben új katari termelőktől származó tejjel és tejszármazékokkal pótolják, részben más országokból származó - főként török - importból. A katari termelés beindításához négyezer szarvasmarhát importáltak repülőgépeken több államból, köztük Magyarországról is.

Magyar szarvasmarhákat is vittek az észak-katari al-Khor településre Forrás: AFP/Stringer

Jól mutatja az élelmiszeripar felfuttatását, hogy

nyolc hónappal a blokád kezdete után már háromszor annyit termelt a katari élelmiszeripar, mint korábban.

Ahhoz, hogy a bevezetett változtatásoknak legyen megfelelő pénzügyi háttere, illetve megvédjék az ország devizáját, szükség volt az ország központi bankjának hatékony lépéseire, de a katari befektetési alapok is a belföldre koncentrálták szabad pénzeszközeiket. A mintegy ötven milliárd dollárra rúgó intézkedések hatására gyorsan

helyreállt a katari bankok likviditása, s így finanszírozni tudták a szerteágazó beruházásokat.

Mindez azonban nem volt ingyen, hiszen az időlegesen lassuló gazdaság, valamint az import magasabb költsége miatt a katari kormány milliárdokat volt kénytelen hazairányítani a mintegy 340 milliárd dollár értékű, külföldön elhelyezett portfóliójából, hogy ezzel is segítsék a hazai pénzügyi rendszer dinamizálását.

Katar legfőbb bevételi forrása a cseppfolyósított gáz Forrás: AFP/Marco Sabadin

Mindezek alapján úgy tűnik, a miniállam sikeresen kilábalt a váratlan blokád okozta sokkból, a számok is erre utalnak: tavaly ké százalékos gazdasági növekedést könyvelhettek el, idén pedig három százalékhoz közelíthet a bővülés a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint.

A gazdasági erősödésre utal, hogy az Ázsiai Biztonsági Értekezlet éves ülésén, Szingapúrban elhangzott, a bevezetett intézkedéseknek köszönhetően

ma sokkal inkább önellátó az ország, mint egy évvel ezelőtt.

Hasonló következtetésre jutott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén márciusban Katarban járt küldöttsége is. Értékelésük szerint a katari gazdaság ugyan megérezte a blokád hatásait, de azokat viszonylagosan rövid idő alatt sikerült ellensúlyozni.

Üres a katari-szaúdi határon lévő Abu Samrah határátkelőhely Forrás: AFP/Karim Jaafar

Jól mutatják ezt a gazdasági növekedés puszta számai, a miniállam gazdasága mondhatja magáénak a leggyorsabb bővülést a régióban. Ennek kapcsán meg kell azonban jegyezni, hogy

a jelenlegi háromszázalékos gazdasági bővülés messze van a 2000 és 2014 közötti évi átlagos 12 százalékos növekedési ütemtől, ami alatt az ország népessége 600 ezerről két és fél millió főre gyarapodott.

E lassulás ellenére a katari vezetők optimisták: érvelésük szerint a gazdasági növekedést tovább fogja dinamizálni a 2022-es Katarban rendezendő futball-világbajnokság, illetve annak előkészületei. Egy biztos: a blokád az ország lakosságát összefogásra késztette, és kikényszerítette a cseppfolyósított gáz exportjára épülő gazdaság diverzifikálását.