Miközben egyre nő az esélye annak, hogy Nagy-Britannia érdemi megegyezés nélkül lép ki az Európai Unióból, a felek kezdenek felkészülni a legrosszabbra. Csütörtökön például a brit kormány tesz közzé egy 84 oldalas jelentést, amely a megállapodás nélküli brexit esetére jelentene készenléti tervet. Tavaly júliusban azonban már az Európai Bizottság is kiadott egy 68 oldalas anyagot, amely szintén számításba veszi az egyezség hiányának lehetőségét.
Ezzel párhuzamosan a MarketWatch elemzése összegyűjtötte, mely öt területre érdemes a leginkább figyelni a brexit kapcsán.
A szigetország több kulcsfontosságú területen is meggyengülhet, ha úgy hagyja el az európai közösséget, hogy a vitás helyzetekben nem születik kompromisszum.
Az egyik ilyen az írországi határkérdés, amely jó ideje a megállapodás egyik legfőbb akadálya.
A brit kormány és az EU tavaly decemberben megállapodott egy tervről, amelynek értelmében Észak-Írország az európai vámunióban maradna. Azonban Theresa May brit kormányfő felmondta a megállapodást, arra hivatkozva, hogy ez alkotmányos válságot idézne elő, mivel így határ jönne létre az Ír-tengeren Észak-Írország és az Egyesült Királyság más területei között. Bár May később előállt alternatív megoldási javaslattal, azt az EU nem fogadta el, vagyis egyelőre igen komoly patthelyzet van az ügyben.
A másik fontos tényező a mozgás szabadsága. A britek nemrég bejelentették, hogy továbbra is biztosítani fogják a tartózkodási jogot az uniós állampolgárok számára. Noha éppen a szabad mozgás és a bevándorlás volt a brexit-kampány egyik legfontosabb témája, most úgy tűnik, ez a kérdés viszonylag könnyen megoldódik. Vagyis ha nem történik valami váratlan visszalépés, akkor
várhatóan a brit és az uniós állampolgárok szabad mozgásában akkor sem lesz érdemi változás, ha a britek megállapodás nélkül hagyják el az EU-t.
Emellett vannak még egyéb területek, melyek bár igen fontosak, kisebb hangsúlyt kapnak a nyilvánosságban. Ilyen például a brit egészségügy helyzete, miután a U.K. Medical Association nevű szervezet arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti egészségügyi rendszer (National Health Service) nincs megfelelően felkészülve egy kemény brexitre, vagyis igen súlyos ellátási és készletbeli hiányosságok léphetnek föl, ha nem születik megfelelő egyezség a felek között.
Noha a brexitszavazás már két éve volt, a szigetország politikai instabilitása elég jelentős. Ha pedig a brexit-megállapodás is elmarad, akkor ez a turbulencia csak még tovább fokozódhat. Az elemzők szerint ez utóbbi esetben
szinte minimumként kell számítani arra, hogy a Konzervatív Párton belül vezetői válság és/vagy általános előrehozott választások lesznek.
Azt is figyelembe véve, hogy a brit választók továbbra is rendkívül megosztottak a brexittel kapcsolatban, instabil vezetésre, korlátozott mandátumokra, valamint törékeny többségre kell számítani.
Részben éppen a politikai instabilitásnak köszönhető, hogy várhatóan nem jönnének gyorsan azok az előnyök, melyeket korábban sokan a brexitnek tulajdonítottak. Például nem valószínű, hogy összejönne egy azonnali, vagy legalább gyors, kereskedelmi megállapodás az USA és az Egyesült Királyság között. A szabályozói környezet kapcsán fellépő bizonytalanságok és a pontos kilátások hiánya ugyanis rendkívül megnehezítene minden bilaterális megállapodást. Ez pedig nem csak az Egyesült Államokkal fennálló viszonyra, hanem a világ más országaival megkötendő kétoldalú kereskedelmi egyezségekre is igaz lenne.
Jelenleg tehát egy kemény brexit esetén arra lehet számítani, hogy a britek és az EU egyaránt olyan intézkedéseket vezet be, melyek lehetővé teszik a visszatérést a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak ernyője alá. Ez azonban a várakozások szerint így is nagyon komoly kereskedelmi zavarokkal járna.
Bárhogy is alakulnak a felek közti megbeszélések, az biztosnak tűnik, hogy a brexit továbbra is negatív kockázatot jelent majd a világgazdaság egészére nézve, beleértve az Európai Uniót is. Ha pedig megegyezés sem születik, akkor ezek a bizonytalanságok jelentősen kitolódhatnak az időben,
aminek következtében elmaradhatnak beruházások, csökkenhet a gazdasági növekedés, valamint munkahelyek veszhetnek el.
Mindez elsősorban Nagy-Britanniára igaz, de az olyan kiemelt kereskedelmi partnereknek is szembe kell nézniük a veszélyekkel, mint Írország vagy Hollandia.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint, ha a brit-uniós kereskedelmi viszonyok visszakerülnek a WTO szabályai alá, akkor az a GDP 4 százalékát érintő gazdasági zavarokhoz vezethet 2030-ig a szigetország számára. Az EU emellett 1,5 százalékot bukhatna a GDP-növekedéséből. A legnagyobb vesztes pedig Írország lenne, melyet Hollandia, Dánia, majd Belgium követne.
Amennyiben elmaradna a megállapodás, az a pénzügyi piacokat és a fontot is komoly nyomás alá helyezné.
A londoni City ugyanis kulcsszerepet játszik az európai pénzügyi rendszerben, az országokon átívelő kapcsolatai pedig igen erősek.
A bilaterális tőkeáramlások, a közvetlen külföldi tőkeberuházások, a portfólió befektetések, valamint a banki követelések ugyanis az uniós GDP nagyjából 55 százalékát tették ki 2016-ban az IMF adatai szerint. Emellett a kontinens bankjai amiatt is aggódnak, hogy több mint 100 milliárd euró értékű, az angol jog alá tartozó, bankadósság egyszerűen kikerülne a közös EU-s szabályozás alól, ez pedig komoly piaci felfordulás alapját is képezheti.
Az eszközkezelők egyébként már megtették az első lépéseket a felkészülés felé. Egy nemrég elvégzett kutatás szerint a megkérdezett menedzserek (akik összesen 1400 milliárd dollárnyi tőkét kezeltek) 83 százaléka rendelkezik készenléti tervekkel a brexit esetére. Ráadásul köztük több mint 50 százalék az, aki már be is indította a tervek végrehajtását.