Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával új fejezetet nyitott a kormány a kereskedelem szabályozásában – olvasható a Világgazdaság elemzésében. Az augusztus 13-án kihirdetett kormányrendelet értelmében
a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál már nem csupán az építés vagy az átalakítás, hanem minden nem építésiengedély-köteles változtatás, így például a felújítás is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött lesz.
Ágazati szereplők szerint az engedélyezési eljárások körének bővítése egyrészt arra irányul, hogy ezután ne lehessen a rakteret eladótérré alakítani vagy profilváltással az addigitól teljesen eltérő kereskedelmi tevékenységet folytatni. A szabályozás azoknak az áruházláncoknak is megköti a kezét, amelyek az adott helyszínen egy másik bolthálózattól vennék át az üzemeltetést. Alighanem utóbbi lehet a leghangsúlyosabb pont, hiszen modernizációs programja részeként több lánc is vett át vetélytársától üzleteket, így például a Lidl vagy a Spar érdekeltségébe is került CBA-kirendeltség. A budapesti Andrássy úton szerdán épp egy olyan Spar-üzletet nyitnak meg, amely korábban CBA élelmiszerboltként üzemelt.
Az úgynevezett plázastop rendelkezést 2011 decemberében 300 négyzetméternél nagyobb üzletekre hirdették meg, később 2015 januárjától 400 négyzetméteres határvonalig enyhítették.
Ha a mostani rendelkezés alapján az engedélyezési eljárások a folytatásban számottevően befolyásolnák a piaci versenyt, az több szereplőnél a kereskedelmi koncepció kényszerű váltását hozhatná. Mert míg egyes láncok franchise rendszert építettek fel vagy töltőállomás-hálózatot alakítottak ki, addig mások a meglévő áruházak felújításaira fordítottak több energiát.