Az intézkedést megelőzően a kormány arról is döntött, hogy a minimálbért több mint 3 ezer százalékkal, feketepiaci árfolyamon számolva 30 dollárnak megfelelő összegre emeli. Azt, hogy ezt mikortól lépteti életbe, egyelőre nem közölték.
Ahogy az Origo megírta, már július végén ismert volt a kormány döntése, miszerint nem három, hanem öt nullával „csonkítják” meg a venezuelai pénznemet. Erre a lépésre országok vezetései jellemzően akkor szánják rá magukat, amikor a pénzromlás mértékét nem képesek korában tartani vagy visszaszorítani, és a nullák elhagyásával azt szeretnék elérni, hogy legalább értelmezhető keretek között maradjon a pénzről való beszédmód, illetve a helyi pénz konvertálható legyen nemzetközi keményvalutákra.
A caracasi vezetés azt közölte, a lépéssel szeretnének véget vetni a bankjegygyártásnak, annak, hogy a nyomdagépek szakadatlanul ontják a készpénzt a drámai gyorsaságú elértéktelenedés miatt.
Az infláció júliusban – nem hivatalos adatok szerint – elérte a 83 ezer százalékot, ami csaknem a duplája a júniusi 46 ezer százaléknak.
Hivatalos inflációs adatot évek óta nem közöl a venezuelai kormány.
A „régi” bolivar legnagyobb címlete a 100 ezres volt, ami a feketepiacon kevesebb mint 3 amerikai centet ért. Egy csésze kávé több mint 2 millió „régi” bolivarba került.
A venezuelai inflációt csak ahhoz lehet hasonlítani, ami Magyarországon a második világháború után és Zimbabwéban egy évtizeddel ezelőtt volt.
Venezuela eredetileg júniusban három nullával akarta megkurtítani bankjegyeinek címleteit, de ezt akkor elhalasztották a bankszektor irányítóinak kérésére, akik szerint erre még nem állt készen az ország pénzügyi rendszere.
A venezuelai bankok hétfőn zárva maradtak, hogy átálljanak az új pénz forgalmazására.
Az új venezuelai fizetőeszköz neve „szuverén bolivar”.
A legkisebb névértékű a 2 szuverén bolivar lesz – érme formájában –, a legnagyobb névértékű pedig az 500 szuverén bolivar.
A legkisebb névértékű régi bolivar a 200 ezres, a legnagyobb az 50 milliós volt.
Tíz éve, 2008-ban, az akkori elnök, Hugo Chavez már levágott három nullát a pénzből, hogy megelőzze a hiperinflációt, ám a lépéssel csak kitolta azt néhány évvel, amely most egy ideje megállíthatatlanul nő az országban.
Az Origo már az év elején beszámolt a venezuelai összeomlásról, és az ország mind súlyosbodó nehézségeit azóta sem sikerült megnyugtatóan rendezni.
A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló Venezuela gazdasága az olajár esése miatt az elmúlt években gyakorlatilag összeomlott.
Számos venezuelai szenved élelmiszerek, valamint gyógyszerek hiányától.
A Sky összeállításában emlékeztet arra, hogy az olajkiteremléshez kapcsolódóan keletkezik az ország bevételének 96 százaléka. A kitermelés azonban rekordalacsony szintre esett vissza: a napi 1,4 millió hordónyi szállított olaj 30 éves mélypont, jóval kevesebb, mint az egy évtizede elért 3,2 millió hordónyi csúcstermelés mértéke.
Venezuela fiskális deficitje megközelíti a GDP 20 százalékát, amihez jelentős, 150 milliárd dolláros külső adósság társul.
Az egyre élhetetlenebb körülmények elől rengetegen menekülnek a környező országokba. Csak idén már mintegy 17 ezer venezuelai keresett menedéket Brazíliában a hazájában évek óta tartó politikai, társadalmi és gazdasági válság miatt.
A hatóságok szerint a 2017-es év eleje óta mintegy száztízezer ember lépte át a brazil-venezuelai határt, közülük hatvanezren más országba utaztak tovább.
Az ENSZ becslése szerint 2014 óta 2,3 millió venezuelai hagyta el az országot.
A szocialista kormány kritikusai szerint a caracasi vezetés a válságot hozzá nem értésével és korrupciójával maga idézte elő. Nicolás Maduro államfő ugyanakkor a Nyugatot teszi felelőssé a gazdasági bajokért.