Az elmúlt hónapokban, minden erőfeszítés ellenére, a jelenség mind nagyobb területekre terjedt ki az országban. A károk már akkorák, hogy azok következtében újra meredek emelkedésnek indulhat a termény ára, számol be a fejleményekről az Africanews riportjában.
A világ legnagyobb vaníliaexportálója Madagaszkár: a szigetről évente mintegy 1600 tonnányi feldolgozott vanília indul el a világ számos pontjára, ezzel a mennyiséggel pedig az ország a világpiac legfontosabb ellátója.
Uganda, a már feldolgozott terményt szállítók sorában, a negyedik, évi 150 tonna körüli értékkel és a hetedik a megtermelt és betakarított mennyiség alapján felállított 2016-os rangsorban.
Az országból exportra küldött mennyiség zömét az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, illetve India vásárolja fel.
Az ugandai mennyiség, bár nagyságrendekkel kevesebb, mint a madagaszkári, mégis rendkívül keresett a piacokon. Ennek oka – írja a Bloomberg – hogy
az ugandai vanília a világ egyik legjobb minőségűjének számít, és tonnánként 600 ezer dollárt is megadnak érte az élelmiszeripari feldolgozók.
Az elemzők szerint Uganda – ha feszítetten is, de – akár néhány év múlva beléphet a közepes jövedelmű országok sorába, amelyhez a kávé- és vaníliatermesztés felfuttatása jelentheti a legfontosabb alapot.
Az ágazati várakozások szerint,
a vaníliatermesztés mennyisége akár két-három éven belül a duplájára nőhet, sokat hozzátéve az ország most 24 milliárd dolláros GDP-jéhez.
Az ugandai farmerek az elmúlt két évben, ha csekély mértékben is, de mind jobban jártak a termesztéssel. A betakarított vaníliát jelenleg 67-70 dolláros kilogrammonkénti áron veszik át tőlük, ami pár dollárral több, mint a korábbi években. A világpiacon a nyers vanília – írja egy helyi lap – nagyjából 500 dolláros kilogrammonkénti áron kel el.
Ez nagyon meredek emelkedés a 2017-es, 300 dollár körüli kilogrammonkénti árhoz képest – igaz, még mindig kevesebb, mint amikor 600 dollár fölött is járt az ára.
A vanília egyébként is a globális mezőgazdaság leginkább ingadozó árú terményei közé tartozik. Nem csoda, ha nemcsak egyszerű tolvajok, hanem szervezett bűnözői körök és korrupciós jelenségek is rendre felbukkannak termesztése körül. Ahogy az Origo megírta, ezzel régóta küzdenek a madagaszkári ültetvényesek, és úgy tűnik, ezt Uganda sem kerülheti el.
Az ugandai gazdálkodók arra panaszkodnak, hogy egyre több támadás éri földjeiket, a fosztogatók pedig nemcsak egyszerű tolvajok, hanem szervezetten megjelenő rablók, akik az értékes termést ellopják, és illegális úton értékesítik azt.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a gazdálkodók mind kevésbé bíznak abban, hogy a hatóságok és a rendőrség képes lesz földjeiket megvédeni a fegyveres tolvajoktól. A károk pedig egyre nagyobbak. Egy helyi farmer például elmondta, néhány hónap leforgása alatt
500 kilogrammot is meghaladó mennyiséget loptak el földjéről az értékes termésből.
Egy másik térségben, ahol 300 gazdálkodó foglalkozik termesztéssel, arról számoltak be a helyi lapoknak, hogy idén júniusig bezárólag több tonnától fosztották meg a földeket a tolvajok - Ntoroko körzetben az éves betakarított mennyiség 6-7 tonna körül van.
Az ország nyugati térségében ezért már a gazdák is fegyverkeznek, hogy
saját maguk védjék meg terményüket, ha a hivatalos szervek nem képesek megfékezni a szervezett tolvajokat.
A másik stratégiájuk az, hogy fegyveres biztonsági őröket bérelnek fel földjeik védelmére. Egy másik gazdálkodó ennek kapcsán elmondta: ez rendkívül költséges számukra. Ám még így is megéri az őrök felfogadása, mint szembesülni azzal, hogy a rendkívül kényes növény termését – feltételezésük szerint – a tolvajok zsákokban hordják Kampalába, hogy ott áron alul értékesítsék felvásárlóknak.
A hatóságok nyugalomra szólítottak fel. A kampalai vezetés előtt nem ismeretlen a madagaszkári példa, ahol gazdálkodók és aktivisták is áldozatául estek már a vanília miatt kitört fegyveres összetűzéseknek.