Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Netflix ma már a világ legértékesebb médiavállalata annak ellenére, hogy streaming platformról van szó. Sikerüket annak köszönhetik, hogy az utóbbi néhány évben saját sorozatok és filmek sokaságát gyártották és minden évben egyre többet költenek saját tartalmak előállítására. Elég ha csak a népszerű Kártyavár, Narcos vagy a Stranger Things sorozatokra gondolunk. A filmek gyártásában is komoly szerepet vállalnak. A "Winter on Fire" című dokumentumfilmet például Oscar-díjra és Emmy-díjra is jelölték, a tavaly bemutatott Okja rendezőjét pedig Cannes-ban jelölték a legjobb rendező kategóriában.
A Netflix filmjeit és sorozatait nem csak a közönség szereti, hanem a kritikusok is. A vállalat neve pedig évek óta egyet jelent a minőséggel.
Pedig a Netflix évekig nem is a saját gyártású tartalmakra fektette a hangsúlyt, hanem arra, hogy minél nagyobb kínálattal csalogassák magukhoz a felhasználókat. A vállalat ráadásul kezdetben nem is streaming szolgáltatással foglalkozott, hanem 1998-ban még a DVD kölcsönzés volt a fő profilja.
A Netflix hivatalos oldala szerint azóta 4 milliárd DVD filmet küldtek el az előfizetőiknek. A szolgáltatás úgy működik, hogy a felhasználó összeír egy listát azokról a filmekről, amelyek érdeklik, befizeti a 7,99 dolláros havidíjat, majd a vállalat két munkanapon belül kiküldi az első filmet. Amint az előfizető megnézte, csak vissza kell helyeznie a DVD-t a borítékba és feladnia postán.
A Netflix első saját sorozatát 2013-ban mutatta be, a House of Cards pedig egyből óriási siker lett.
Kevin Spacey-vel a főszerepben a csavarokkal teli politikai thriller elnyerte a kritikusok elismerését és a közönség is imádta. A sorozat első évada 100 millió dollárba került a cégnek, ezt viszont három hónap alatt majdnem teljesen visszahozták az új előfizetők.
A Netflix sikerén felbuzdulva több vállalat is bemutatta saját videós streamingszolgáltatását, köztük az Amazon. Azonban ők sem tudtak anélkül sikereket felmutatni, hogy saját sorozatokat vagy filmeket gyártottak volna. Az Amazon " Az ember a Fellegvárban" című sorozattal jött ki, amely részsikereket ért el, a Hulu pedig "A szolgálólány meséjével " szerzett nemzetközi elismerést.
Közben a klasszikus filmstúdiók is összeszedték magukat, a Disney például 2019-ben egyszerre két streaming platformmal is támad.
Az egyik a sportközvetítésekre épít majd, a másikat viszont a Netflix vetélytársának szánják. A Disney megtanulta, hogy saját sorozatok nélkül nehéz előfizetőket szerezni, ezért bejelentették, hogy az új platform 2019-ben egy élőszereplős Star Wars sorozattal indul, amelyet Jon Favreau rendez majd, emellé pedig új Marvel sorozat is érkezik.
Az Amazon is próbálja tartani a lépést, sőt rá is licitálnak ezen a téren a Disney-re. A vállalat jelezte, hogy rekordköltségvetéssel kezdik el forgatni a Gyűrük Ura sorozatot, amelyet 2021 körül mutatnak majd be. Az Amazonnak annak ellenére sikerült megszereznie a Gyűrük Ura tévés jogait, hogy a licitálók között volt a Netflix és az HBO is.
Egy dolog közös az összes videós streaming platformban: a saját gyártású sorozatokkal olyan tartalmakat szolgáltatnak a felhasználóiknak, amelyeket legális úton sehol máshol nem láthatnak. A Kártyavár elismertsége, vagyis ha egy sorozat sikert arat, az nem csak az előfizetők számát növeli, hanem a meglévőket is megtartja, hiszen a platform ezzel megmutatja, hogy érdemes ottmaradni, hiszen eredeti és minőségi, exkluzív tartalmak készülnek.
A Spotify azonban jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy saját zenéket készítsen és előadókat szerződtessen.
Az UBS pénzügyi elemzői ráadásul arra is rámutatnak, hogy a Spotify megjelenése a lemezkiadóknak is kapóra jön. Jelenleg még annyira kiaknázatlan a zenei streaming piac, hogy a közeljövőben a kiadók és a platformok békében tudnak működni egymás mellett.
A Spotify nemrég elkezdett olyan irányba menni, hogy megpróbálja kizárni a lemezkiadókat közvetítői szerepükből, és egyenesen az előadókkal tárgyalna. A Spotify a múlt héten jelentette be, hogy lehetővé teszi az előadóknak zenéik közvetlen feltöltését a platformra. Emellett több menedzsert és független művészt is megkerestek és készpénzt ajánlottak a licensz jogaikért.
Ez nagyban segíthet a Spotify-nak, hiszen költségeik jelentős része éppen abból származik, hogy a lemezkiadóktól kell megvenniük a licensz jogokat. Az UBS szerint viszont ez sem lesz elég ahhoz, hogy rövid és középtávon labdába rúgjanak a lemezkiadókkal szemben. A streaming ugyan új lehetőségeket nyújt az előadóknak, de ezek a szolgáltatók költségvetésben meg sem tudják közelíteni az ipar három óriását.
Évente nagyjából 6 millió új dal születik, a kiadók pedig abban segítenek, hogy a velük szerződésben álló zenészek kiemelkedjenek a tömegből. A piacvezető Universal Music Group, a Sony Music Entertainment és a Warner Music Group évente 4 milliárd dollárt költ új tehetségek felfedezésére és népszerűsítésére.
Eközben a Spotify továbbra sem tudott profitalibis lenni, de ezzel nincsenek egyedül, hiszen a Netflix hasonló problémákkal küzdött.
A zenei streaming platform 321 millió működési veszteséggel zárhatja az idei évet. De még akkor sem tudnának kiadóként működni, ha erre meglenne az anyagi háttér. Annak ellenére, hogy a legnagyobb zenei streaming platformról beszélünk, csupán a teljes zeneipar bevételének 16 százalékáért felelnek. Az előadók számára sem túl kecsegtető exkluzív szerződést aláírni a Spotify-jal, mivel ebben az esetben zenéiket a Youtube és az Apple Music sem használhatná, ráadásul a lemezeladásból származó bevétel is eltűnne.
Emellett a Spotify függ a nagy lemezkiadóktól, akikkel a világ leghíresebb előadói hosszú távon szerződésben állnak, így nem kockáztathatják meg, hogy megromoljon a kapcsolat az olyan kiadókkal, mint a Universal. A UBS elemzői szerint viszont a Spotify tovább növekedhet anélkül, hogy a nagy hármassal keljen versenyeznie.
Mivel a Spotify piacvezető a zenei streaming világban, ezért várhatóan hozzájuk csatlakozik majd a jövőbeli felhasználók jelentős része. Az előrejelzések szerint a felhasználók száma ebben a szegmensben a tavalyi 176 millióról 2027-re 726 millióra fog nőni. A lemezkiadókkal emelett jövőre jár le a Spotify szerződése és várhatóan jobb feltételekkel fogják aláírni az újat.
Eddig a kiadókhoz került a bevételük 52 százaléka, de jövőre ez az arány 50 százalékra csökkenhet.
További növekedést jelentene a UBS szerint, ha emelnék az oldalon megjelenített reklámok mennyiségét. Jelenleg az ingyenes felhasználók óránként hat perc hirdetést kapnak, de a jövőben ez sokkal több lehet. Ha mindez sikerül a vállalatnak, akkor hosszú távon már valóban képesek lehetnek felvenni a versenyt a lemezkiadókkal.
