Eddig is rohamléptekben zajlott a kínai gazdaság átalakítása, aminek érdekében a világ második legnagyobb gazdasága egyre nagyobb szerepet szán a legfejlettebb technológiai megoldásoknak a robotikától a mesterséges intelligenciáig. Az ország digitális fejlődésének egyik legfontosabb célja, hogy minél többen helyezkedhessenek el (akár átképzések révén is) a legmodernebb technológiák által uralt munkahelyeken – írja a CNBC.
Most azonban Peking úgy döntött, még jobban felpörgeti a fejlődést, különösen ahogy az USA-val folytatott kereskedelmi háború fokozódik, ami már negatív hatást is gyakorolhat a kínai gazdasági növekedésre. Éppen ezért Kína még nagyobb energiát kíván fektetni az olyan területekbe, mint a big data, a felhőalapú informatika vagy a mesterséges intelligencia, elsősorban azért, hogy még több magas minőségű munkahely keletkezzen – közölte a gazdasági tervezésért felelős állami hatóság.
A kínai digitális gazdaság azonban most sem kicsi.
Tavaly 1,8 százalékos növekedés után 3800 milliárdosra nőtt a szektor egésze, amivel már a teljes kínai GDP egyharmadát adja.
Mindeközben több százmillió kínai használ mobilalkalmazásokat, és igen aktívak nemcsak a közösségi platformokon, de a szórakozás és a vásárlás terén is. Mára ott tartunk, hogy a kínai városokból lényegében eltűnt a készpénz, ahogy a Tencent által fejlesztett WeChat, illetve az Alibabához tartozó Alipay leuralta a mobilfizetések terepét.
Ezzel együtt az állam igyekszik jobban odafigyelni a vidéki területekre is.
A tervezésért felelős hatóság egyértelmű célja az, hogy a digitális gazdaság a mezőgazdaságot is megtámogassa.
Ez egyébként illeszkedik az állam szélesebb körű tervébe, amely azt célozza, hogy újra felpörgesse a vidéki régiók gazdaságát.
Mindeközben a globális tőzsdei indexeket összeállító MSCI bejelentette, meg fogják fontolni, hogy megnégyszerezik a kínai magas kapitalizációjú vállalatok súlyát a globális benchmark mutatóikban. Ez azért is lényeges, mert
csupán néhány hónap telt el azóta, hogy a kínai papírok mérföldkőhöz értek, amikor júniusban bekerültek az MSCI indexekbe.
Ráadásul éppen a napokban döntött úgy a nagy rivális FTSE Russell, hogy szintén beemelik a kínai részvényeket az indexeibe.
Ennek pedig messze nem csak szimbolikus jelentése van, hiszen minden ilyen döntés nagyon komoly tőkebeáramlásokat jelenthet a 7 ezer milliárd dolláros kínai részvénypiacra. Ahogy ugyanis a nagy benchmarkok felveszik magukba a kínai papírokat, számos befektető előtt megnyílnak a vételi lehetőségek.
Az MSCI eddig nagyjából 230 magas kapitalizációjú kínai céget vett be a vezető indexeibe,
amivel a világ második legnagyobb gazdaságának vállalatai 5 százalékos súllyal bírnak az MSCI mutatókban.
A vállalat ezt a súlyt emelheti 20 százalékra. A tervezett emelés két lépésben valósulhat meg, ahogy az MSCI 2019 májusában és augusztusában értékeli az összeállításait.