Több konténernyi pénz tűnt el, oda a GDP 5 százaléka

Bundles of Liberian dollars rest on the table of a money exchanger in Monrovia the capital of Liberia 03 October 2005. The country has been crippled by 14 years of civil war, there is no running water or electricity and the unemployment rate is arround 97%. Elections scheduled for 11 October 2005 are to put an end to the political transition process led by President Charles Gyude Wade, who took office in October 2003, two months after the end of 14 years of civil war and the departure into exile of former President Charles Taylor. AFP PHOTO ISSOUF SANOGO / AFP PHOTO / ISSOUF SANOGO

Nem mindennapi ügyről számol be a Quartz: nyoma veszett azoknak a konténereknek, amelyekben Libéria 2016-ban bevezetett új bankjegysorozatának bankói érkeztek az afrikai országba. A meglehetősen zavaros ügyben csak annyi a biztos, a pénzszállítmány novemberben még ott volt Libériában, aztán teljes a bizonytalanság.

Az elképesztő botrányt egy afrikai lap, a Front Page Africa robbantotta ki a napokban, azóta pedig áll a bál Libériában. A mostani vezetés a korábbi kormányra igyekszik tolni a felelősséget az eltűnt konténerek ügyében. Eközben az ország polgárai csak pisloghatnak azon, hogy pénzük értéke az elmúlt hónapokban 20 százalékot vesztett értékéből az amerikai dollárhoz képest.

Harmadik típusú eltűnés

George Weah, Libéria 25. elnöke, a Milan korábbi aranylabdás labdarúgója idén januárban került hatalomra, a decemberben megnyert választások után. A most kipattant bankjegyeltűnési ügy kapcsán azonnal nyomozást és vizsgálatot rendelt el, miközben kormányának tagjaival együtt - immár nem először - a felelősséget a korábbi vezetésre igyekszik hárítani.

Az ügy 2016-ra nyúlik vissza, amikor is az akkori kormányzat új bankjegysorozat bevezetése mellett döntött.

Az akkori köztársasági elnök, Ellen Johnson Sirleaf - ő volt Afrika első választott női államfője - és kormánya a bankjegyek beszállítását svéd és kínai gyártóktól rendelte meg.

Ellen Johnson Sirleaf, korábbi libériai elnök Forrás: AFP/Menahem Kahana

Az új libériai dollárokkal megpakolt konténereket szállító hajó meg is érkezett Libériába tavaly novemberben. A nyilvántartáshoz kapcsolódó dokumentumok szerint azonban - melyek valahogy kiszivárogtak a hatóságoktól - a szállítmány konténereit idén februárban és márciusban törölték a kikötői nyilvántartásból. (A korábbi hírek szerint ugyanis a szállítmány vízi úton érkezett, most viszont a kormány már azt mondja, egy része tengeren, egy része viszont légi úton.)

A legnagyobb baj azonban persze az, hogy a konténereknek is nyoma veszett. Azokban az évi nagyjából 2 milliárd amerikai dollárnak megfelelő GDP-t előállító

Libéria bruttó nemzeti termékének 5 százalékával, 104 millió amerikai dollárral megegyező értékű libériai dollárral.

Ebben az időszakban viszont már Weah és kormánya volt hatalmon.

Az elnök azonnali és szigorú vizsgálatának keretében, mintegy tizenöt korábbi magas rangú hivatalnoknak tiltották meg a külföldre távozást. Közöttük van Charles Sirleaf, a libériai jegybank korábbi kormányzója, egyben a volt elnök-asszony fia.

George Weah, sztárfocistából lett az ország vezetője Forrás: AFP/Issouf Sanogo

Mindenki veszít

Sirelaf elnök-asszonyt telefonon érték utol az újságírók, aki annyit mondott, sajnálja, hogy a mostani kormányzat alaptalan feltételezéseket, sugallatokat terjeszt a volt adminisztráció munkájáról, amivel magának az országnak is rossz hírét kelti.

Azt ugyanakkor független külső jelentések is megerősítik, hogy a volt Sirelaf-vezetés tagjaihoz sok gyanús, de legalábbis erősen kérdőjeles ügy köthető.

Ez a kijelentés azonban nem teljesen alaptalan a mostani kormánynál sem.

Emlékezetes, hogy nemrégiben a pénzügyminiszter, Samuel D. Tweah - hivatalosan ő irányítja az eltűnt pénzek utáni vizsgálatot - állami pénzből 16 ezer dollárt fizetett azért, hogy üzleti osztályra szóló repülőjegyét első osztályúra cserélje akkor, amikor egy kínai üzleti fórumra Pekingbe utazott.

A skandalumot szintén az a lap hozta nyilvánosságra, amelyik a mostani botrányt, jelentősége abban áll, hogy Libéria saját, nyilvánosan kihirdetett irányelveivel sincs összhangban a volt miniszter első osztályon való repülése - ez ugyanis csak az ország elnökét illeti meg.

104, illetve 60 millió amerikai dollárra becsülik az eltűnt pénz értékét Forrás: Science Photo Library/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Sebastian Kaulitzki/Science Phot

Ennél is nagyobb visszhangot keltett az, hogy a pénzügyminiszter végül 2,5 milliárd dollárért kötött üzletet kínai vállalatokkal az ország nyersanyagainak kitermelésére.

Egyesek szerint a kormány egyszerűen fogalmatlan azzal kapcsolatban, milyen értéket képviselnek valójában az ország egyes ásványkincsei.

A miniszter a kritikákra azt válaszolta, ez az összeg nem kölcsön, hanem részben készpénz, részben pedig komoly infrastrukturális fejlesztések révén érkezik majd az országba.

Se átláthatóság, se hozzáértés?

Libériát az utóbbi időben ismét több kritika érte azzal kapcsolatban, hogy gazdaságának működése nem transzparens. A kormány több, az átláthatóságot szolgáló jelentés leadását elmulasztja, a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek pedig többször hangot adtak aggodalmuknak azzal kapcsolatban, hogy Libéria olyan üzleteket köt, mellyel aláássa jövőbeni stabilitását.

Cyril Ramaphosa dél-afrikai, Hszi Csin-ping kínai, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi (első sor, b-j), Uhuru Kenyatta kenyai, Faure Gnassingbe togói, Arthur Peter Mutharika malawi (második sor, b-j), second row right, Julius Maada Bio Sierra Leone-i és George Weah libériai (hátsó sor, b-j) elnök a Kína-Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC) csúcstalálkozójának megnyitásán a pekingi Nagy Népi Csarnokban Forrás: MTI/AP/EPA pool/Hou Hvi Jung

Júniusban például két, összesen 957 millió dolláros kölcsönről állapodott meg az ország két hitelezővel, ez az összeg a duplája a külső adósságnak. Júliusban pedig a Világbank, az Európai Unió, az USA és néhány európai ország külön is kérte Libériát arra, hogy ne üzleteljen a török energiacég Karpowerrel, kockáztatva az energiaellátás biztonságát akkor, amikor annak újjáépítésére korábban befektetők dollárszázmilliókat költöttek.

Az országot sújtó gazdasági krízis eközben súlyosbodik, ennek egyik jele az elszabaduló infláció.

Egyesek a januárban hivatalba lépett új elnököt hibáztatják a gondokért, és azt javasolják, a legjobban úgy hálálhatná meg szavazói, illetve - focista múltja miatt - rajongói bizalmát, ha sokkal határozottabb lenne egyes sarkalatos kérdések kapcsán.

EARLY EDITION: FrontPageAfrica’s Print Edition Cover for Monday, Sept. 24, 2018. pic.twitter.com/KKAHrHtLtu

— FrontPageAfrica (@FPAfrica) 2018. szeptember 23.

Az eltűnt konténerek kapcsán pedig továbbra sem lehet tisztán látni. Az ügyet kirobbantó lap frissebb anyagában arról ír, hogy a kormányzat hivatalos állásfoglalása szerint, a korábbinál közöltnél valamivel kisebb összeget keresnek, melynek egy része valójában légi szállítmányként érkezett az országba tavaly novemberben, és hogy a pénz tulajdonképpen megvan, csak azt kell feltárni, hogyan került be a konténerekből az ország gazdaságába.

Avagy a pénzügyminiszter szavaival: "hogyan hatottak az új bankjegyek az ország devizapiaci helyzetére."

A BBC egy helyi forrásból úgy tudja, valójában 60 millió amerikai dollárnak megfelelő összegről van szó, és lényeges információt jelent - szemben a hivatalos állásponttal -, hogy a pénz erős biztonsági kísérettel útnak indult Monroviában márciusban az ország központi bankja felé,

csak épp nem ért oda.

A kormány mindenesetre most nyilvánosságra hozott egy listát is, egy sor libériai üzleti személyiség nevével. A közlés szerint a korábbi tisztviselők mellett, ellenük, illetve velük kapcsolatban is nyomozás folyik a keresett bankjegyek miatt.