A legtöbben az úgynevezett surface webet használják. Ez a hagyományos internet, amihez a legtöbb ember hozzáfér a világon. Olyan hétköznapi oldalaknak ad otthont, mint a Google vagy a Facebook. Van viszont egy mélyebb szint is, ahova csak különleges programok segítségével lehet bejutni. A dark webhez való hozzáférést többek között a Tor (The Onion Router) nevű kereső teszi lehetővé. A Tor többszörösen titkosítja a felhasználó adatait, ezért sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos keresők. Egy hátránya van, hogy hihetetlenül lassú.
Különbség a dark web és a deep web között:
Az internet mindenki számára szabadon használható és elérhető részét nevezzük felszíni netnek (surface net), a keresőoldalak számára rejtett oldalak összessége pedig a mély web (deep web). Az utóbbi még nem feltétlenül illegális, de ez nem mondható el egy kicsiny részéről, a dark webről.
A deep web tehát minden adat, oldal, szolgáltatás, ami nincs indexelve, ezen weboldalak összessége. Nem érik el olyan keresők, mint a Google, a Bing, vagy a Yahoo!. Ez lehet regisztrációt kívánó fórum, személyes fiók, felhőtárhely, virtuális irodák. A dark web ezzel szemben nem más, mint néhány ezer, bárki által szabadon látogatható weboldal - épp csak azoknak a szervereknek az IP-címe titkos, amelyeken futnak. Rendkívül nehéz kideríteni, hogy az oldalakat kik működtetik, és egyáltalán hol találhatók fizikailag az őket tartalmazó számítógépek.
Charles Carmakal, a FireEye kiberbiztonsági vállalat alelnöke rámutat, hogy amikor az emberek a dark webről beszélnek, akkor gyakran az internet azon részére gondolnak, amelyhez csak a Tor segítségével lehet hozzáférni. A Tor teszi lehetővé, hogy a felhasználó elérjen olyan oldalakat, amelyek többszörösen titkosítva vannak.
Ezenfelül a Torral böngésző felhasználók internetes tevékenysége végig rejtve marad, valamint elkerülhetik a cenzúrát is bizonyos országokban, így például Kínában hozzáférhetnek a Facebookhoz. A szolgáltatást a titkosítás miatt újságírók, de még a hatóságok is gyakran használják.
Ennek ellenére a dark webet a lakosság nagy része továbbra is az illegális tartalmakkal azonosítja,
annak ellenére is, hogy az ilyen tartalmak mennyisége elenyésző, és nem is lehet rájuk találni egy hétköznapi böngészés során.
Egy korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk a dark webbel és a köré épülő mítoszokkal, és megállapítottuk, hogy a nagy részük már csak technikai okok miatt sem megvalósítható. A dark web rossz megítéléséhez nagyban hozzájárult egy néhány éve megjelent történet, amelyet a creepypasta nevű oldalon publikáltak.
Ezen a felületen a felhasználók írásban megoszthatják valós vagy fiktív horrortörténeteiket, a tagok pedig szavazhatnak arról, hogyan tetszett a sztori. Az „A Warning to Those Thinking About Accessing the Shadow Web" címen megjelent történet hamar népszerű lett, ezt követően pedig komoly médiafigyelmet kapott a dark web.
Ugyan tényleg nem lehet bérgyilkost rendelni a dark weben, sőt emberi kísérleteket és gladiátorharcokat sem lehet élőben követni, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének illegális tartalmak. A gyermekpornográfia mellett a drogüzlet is virágzik az internet sötét részén.
A Silk Road néven ismert dark weboldalt 2014-ben szüntette meg az FBI.
A honlapon bárki rendelhetett drogot akár nagyobb mennyiségben is, cserébe pedig bitcoinnal fizetett. Az oldal három évig működött, tulajdonosa, Ross Ulbricht jelenleg életfogytig tartó börtönbüntetését tölti.
A weboldal hihetetlenül gyorsan fejlődött. Míg 2011 májusában még csak 340 tétel szerepelt rajta, addig 2013 októberében ez a szám elérte a 13 500-at. Azóta sokan próbálkoztak több-kevesebb sikerrel az online drogok piacán, néhányan csak pár óráig húzták, más még mindig aktív.
A London School of Economics (LSE) a négy legnagyobb oldalt vizsgálta gazdasági szempontok alapján - név szerint az Agora, a Silk Road 2.0, a Nucleus és az Evolution - 2013 és 2016 között.
A kutatás szerint ezeken az oldalakon összesen 1,5 milliárd tranzakció történt az említett időszakban.
Ehhez még hozzávehetjük a 2017-ben a hatóságok által leállított Hansa és Alphabay oldalakat. Az utóbbi a valaha volt egyik legnagyobb online drogáruháznak számít. Az Alphabay a csúcson több mint 250 000 illegális narkotikumot listázott az oldalain. Az amerikai igazságügyi minisztérium adatai alapján, 2015 májusa és 2017 februárja között 450 millió dollárt költöttek a vásárlók drogokra az Alphabayen.
Amennyiben többet szeretne megtudni a dark webről olvassa el az ITT található cikkünket, amelyben utánajárunk a különböző mítoszoknak. Kiderül, hogy melyik történetnek van valóságalapja, és mi az, ami átverés.