Varga Mihály - a Pénzügyminisztérium (PM) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint - a találkozón azt mondta: a magyar gazdaság teljesítménye tette lehetővé, hogy a Modern városok program keretében elinduljon Magyarország eddigi legnagyobb városfejlesztési projektje.
A tárcavezető kiemelte:
2019-re a megyei jogú városok és az egyéb projekt-gazdák számára kifizetett fejlesztési támogatások összege meghaladhatja az 1000 milliárd forintot, amelynek kétharmadát a hazai költségvetés biztosítja.
Varga Mihály elmondta, a gazdaság 4 és 5 százalék körüli növekedése jó alapot biztosít a magyar városok fejlődéséhez is: jelenleg 60 közútfejlesztési, gyorsforgalmi és kerékpárút-építési, illetve ipari park fejlesztési projekt zajlik Magyarországon.
A program eddigi eredményeiről szólva kiemelte:
mintegy 400 kilométer út már megépült és folyamatban van további több száz kilométer hosszúságú közút megépítése, emellett 15 városban épül ipari park, ami a helyi gazdaságok erősítését szolgálja.
A 23 megyei jogú város 200 lokális projektjének 80 százaléka már vagy tervezési, vagy kivitelezési szakaszban van, csak 2019-ben 135 milliárd forint érkezik a megyei jogú városokhoz. A támogatás nagy hangsúlyt helyez a kulturális, sportcélú, a helyi lakosság komfortérzetét javító, oktatási, gazdaságélénkítő, egészségügyi-, és turisztikai beruházásokra.
A program életre hívásánál kiemelten fontos volt, hogy maguk a városok javasolhatták a saját fejlődési irányaikat, ami a helyi adottságokat a lehetőségekkel párosítja, így a lehető legcélzottabb fejlesztések valósulhatnak meg.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, a nagyobb lélekszámú városok fejlesztése az ország fejlődésének, a magyar vidék népességmegtartó képességének, ezáltal a területi különbségek csökkentésének a kulcsa.
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az ülésen tájékoztatást adott a városokban folyó beruházásokról. Kiemelte, hogy a fejlesztések egy része már érezteti a hatását:
erősödnek a helyi gazdaságok, a következő években emelkedő iparűzési adóbevételekkel számolnak, mindezt növekvő foglalkoztatás és csökkenő munkanélküliség kíséri,
ugyanakkor az építőipari kapacitások telítettsége kihívást jelent a beruházások kivitelezése során.