Egyre inkább összeolvad a hivatali és a magánélet, ez pedig új kihívások elé állítja a vállalatokat és a munkavállalókat egyaránt - mondta a lap kérdésére Uzsák Éva Virág, az Aon Magyarország cégvezetője.
A szakember véleménye szerint a XXI. századi kontextusban, és
különösen a szellemi foglalkozásúak körében az úgynevezett work-life balance (munka és magánélet egyensúlya) megteremthetősége egyre inkább illúzióvá válik,
hiszen ha például este tízkor elolvasunk egy munkahelyi emailt, máris összemostuk a hivatásunkat a magánéletünkkel.
A vállalatvezetés és a munkavállalók részéről egyaránt rugalmasságot követel meg ez a helyzet. Mivel az emberek egyre több időt töltenek a munkahelyükön vagy a munkájukkal összefüggésben,
célszerűbb, ha nem a munkaidőből indulunk ki, hanem az elvégzendő feladatból.
Például ha valaki délelőtt orvoshoz megy, nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy szabadságot vegyen ki, hiszen el tudja végezni a rábízott munkát a vizit előtt vagy azután is. Az egyéni különbséget minél több tekintetben kell figyelembe venni, és számos régi sztereotípiát kell átértékelni - fejtette ki Uzsák Éva Virág.
A rögzített munkaidő egyre inkább tarthatatlan, hiszen mindenki más napszakban tud jól dolgozni.
Sőt, nem csak a napszak számít, de a hely is: van akinek otthon megy jobban a munka, van aki kifejezetten szeret bejárni az irodába, megint más órákig képes ülni egy kávézóban vagy étteremben a laptopjával kettesben. A szakember szerint eljött az idő, hogy ezeknek a különbségeknek teret adjanak a munkáltatók.
Természetesen ezt úgy kell elképzelni, hogy a személyre szabott munkavégzési feltételeket a menedzsment is támogatja, nem pedig a lógás lehetőségét látja a távmunkában. Ha a vezetőnek ellenérzése van a rugalmas munkavégzés iránt, akkor az nem, vagy csak félig-meddig fog megvalósulni, miközben egyébként a cég érdeke lenne.
A szakember szerint ezeket
az egyéni sajátosságokat már a munkaerő toborzáskor elkezdik felmérni, hogy ezzel a pozíciók feltöltése több tudatossággal valósuljon meg.
A digitalizáció keretében gyűjtött adatok – benne például a foglalkoztatottak teljesítményének részletes kielemzése –, segítheti a HR-t a munkavállaló életszakaszának és igényeinek feltérképezésében, megkönnyítheti számára a negatív élmények, nehezebb periódusok feldolgozását. A szakember szerint a nagy szervezeteken belül az emberek kapcsolódásaira erre egyre nagyobb igény lesz a jövőben, és a HR menedzselése a közösség formálására is kihathat.
Uzsák Éva Virág a kisgyermekes anyák vagy speciális tudású emberek foglalkoztatását is egyre fontosabbnak tartja, melyekkel - nyolc óránál rövidebb munkakörökben - az egész munkaerőpiac versenyképessége növelhető.
Cikkünk a Magyaridők.hu írása alapján készült.