Mint Gulyás László elmondta, a mesterséges intelligencia (MI
) kutatása az 1950-es években kezdődött, a kifejezés is ebből az időből származik. Amit akkor MI-nek hívtak, azt ma úgy hívják, szoftver, ezért ma az általános meghatározás szerint az MI az, ami olyan dolgokat is el tud végezni, amit az emberek.
Az MI-nek három kategóriája van: a szűk MI, az általános és a szuperintelligencia.
A szűk MI egy bizonyos tevékenységben akár még jobban is teljesíthet, mint az ember. Erre jó példa a közelmúltban lezajlott, történelminek mondott játszma egy MI és egy go-nagymester között, amiben az MI győzött. De ilyen lehet egy sakkautomata is. A legtöbb ember az általános MI-vel azonosítja, amikor mesterséges intelligenciáról hall, de ennek elterjedése még messze van. Végül a szuperintelligenciával azt jellemezzük, amely minden tekintetben meghaladja az ember képességeit.
Gulyás László szerint az MI ugyan a mindennapjaink része lesz,
de a szakember szkeptikus ezek gyors és általános elterjedésével kapcsolatban, hiszen még az emberi gondolkodás aspektusait sem ismerjük teljesen.
Az MI ugyanakkor már ma is ott van az okostelefonunkban, az internetes keresőprogramokban, a navigációban, igaz, ezek mind szűk MI-k.
Noha az MI-t a hatvanas évek óta kutatják, az internet és az okostelefonok elterjedése új gondolkodásmódot hozott és megreformálta az MI-ről alkotott képet: az már nem csupán egy feladatot megoldó gép. Ráadásul ma már nem csak az állam, de a versenyszféra is jelentős összegeket öl az MI-vel kapcsolatos fejlesztésekbe, így mondhatni, az MI piacéretté vált.
Mint a szakember elmondta, a tőzsdén már 2003-ban a piaci forgalom 15 százaléka bonyolódott mesterséges intelligenciára épülő algoritmusok segítségével,
2015-ben pedig már a kereskedés 85 százaléka zajlott így.
A tőzsdén tehát például már ma is szinte teljes mértékben jelen van az MI. Azonban, míg egy bróker részben a megérzései alapján is dönt, az algoritmus erre nem képes.
A teljes cikk a Piacésprofit.hu oldalán olvasható el.