Norvégiában működik a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker, amelynek az a funkciója, hogy egy esetleges világméretű katasztrófa esetén biztosíthatná az élelmiszernövény-termesztés jövőjét. Ennek koncepciója lebeg a Rutgers Egyetem Biokémiai és Mikrobiológiai Intézetének professzora, Maria Gloria Dominguez-Bello és munkatársai előtt, hiszen javaslatukkal a mikrobiológóiai sokszínűség megőrzését szolgálnák.
Az emberi mikrobák (vagy mikrobioták) az emberi testben élő mikrooragnizmusokat, azok milliárdjait jelöli, ideértve a baktériumokat, vírusokat, egyes gombákat. Ezek egy része kritikus az ember egészség és a megfelelő funkcionalitással működő emberi test szempontjából.
A professzor és munkatársai abból indulnak ki, hogy
ez a mikrobiológiai sokszínűség jelentősen sérült az utóbbi évtizedekben.
Az urbanizációnak, a szűrt víznek, a mind erősebb antibiotikumoknak, az élelmiszerfeldolgozási eljárásoknak köszönhetően számos mikroorganzmus veszélybe került, közöttük olyanok is, melyek hasznosak, szükségesek, vagy "jó baktériumoknak" számítanak az ember esetében.
A kutatók azt mondják, a folyamat nagyjából 50 és 70 évvel ezelőtt kapcsolt drámai fokozatba. Szerintük az emberiségnek nincs újabb 70 éve arra, hogy lépéseket tegyen a mikroorganizmusok védelmében.
Dominguez-Bello kifejtette azt is, az olyan betegségek, mint az asztma, autizmus, diabétesz, az allergiások számának növekedése ösztönzőleg kell hogy hasson a cselekvésre.
A professzor szerint, a mikrobákat humanitárius okokból kell megmenteni az egész emberiség számára, mert a jövő tudósai és orvosai nem tudnak eredményes gyógyító munkát végezni, új készítményeket kifejleszteni azok nélkül.
A mikrobiológiai sokszínűség elvesztése ugyanolyan krízist jelent, mint a kílmaváltozás, hasonló hatásokkal és veszélyekkel
- állítják a kutatók. A különbség a kettő között szerintük az, hogy előbbiről nem beszélünk, noha kockázata ugyanolyan volumenű az emberiség egészére nézve, mint az emberi tevékenységnek köszönhető éghajlati átalakulásoknak.
Dominguez-Bello úgy becsüli, a
mikroorgaznimusok trezorjára az első évben nagyjából 3 millió dollárt kellene költeni.
Ez főként azoknak a szakembereknek a költsége lenne, akik begyűjtik a mikrobákat és folyékony nitrogénben tartott tartályokba helyezeik el azokat.
A létesítmény folyamatos finanszírozást igényelne, ezért a professzor szerint politikailag semleges területen kellene megvalósítani azt. Szerinte ugyanis
így minden országtól igényelhető hozzájárulás az üzemeltetéshez, cserébe azért, hogy előzetesen rögzített szabályok szerint vételezhessenek az ott tárolt, értékes készletekből.
A kutatók most támogatókat, adományozókat és partnereket keresnek a projekt elindításához.