A magyar gazdaságban európai viszonylatban tradicionálisan magas az utólagos fizetésű számlák aránya.
A halasztott fizetés feltételei gyakran az árral összemérhető versenytényezőként jelennek meg, míg a számlát befogadók a vállalati likviditás finanszírozásának egyik alapelemeként tekintenek a hosszabb fizetési határidőkre.
A kintlévőségekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok kezelése épp ezért kiemelten fontos, ugyanis minden egyes kifizetetlen számla közvetlen veszteséget okoz a cégeknek.
A résztvevők között végzett felmérés alapján, kiderült, hogy a cégek több mint 55 százaléka vegyesen használ céginformációt, hitelbiztosítást és behajtási szolgáltatást. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint a cégek közel egynegyede önálló döntési folyamatot épített ki egy új ügyfél utólagos fizetési feltételeinek megállapításához, míg mintegy 44 százalékuk külső szolgáltató bevonásával oldja meg ezt a feladatot. 14 százalékuk kér be biztosítékot, míg
akadnak olyanok is, akik az új ügyfeleket kizárólag előre fizetéssel szolgálják ki.
A jelenlevők közel 80 százaléka gondolta úgy, hogy van mit fejlesztenie a jelenlegi rendszerén.
Az új kihívásokra adható válaszok – melyek a belső folyamatok módosítását igénylik, illetve a területen rendelkezésre álló külső szolgáltatások együttesen változtatják évről évre a kockázatkezelési folyamatokat. Az egyéni vállalkozók pénzügyi adatainak közzététele, a cégek import és export kapcsolatainak vizsgálata, az ágazati viszonyszámok, valamint a generációváltás - mint kockázati tényező - megjelenése mindenképp finomhangolást igényel kockázatkezelési területen.
A kockázatkezelés kiemelt területe a csalásmegelőzés, mely sok esetben a személyes összefonódásokon és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tapasztalatokon alapul.
Az előre nem látható káresemények területén a hitelbiztosítás kínálja azt a biztonságot, ami az üzleti stabilitás egyik alapjaként szolgál. A mintegy 200 országra kiterjedő hitelbiztosítói rendszer az exportértékesítésben rejlő kockázatokat is jól kezeli.