A magyar családok pénzügyi kérdésekről leginkább alkalomszerűen beszélgetnek gyermekükkel, a rendszeresség nagyban függ a gyermek életkorától.
Ugyan már a 3-6 évesek több mint felével (55 százalék) beszélgetnek a szülők a pénz fogalmáról, az ilyen alkalmak igazán az általános iskolásoknál sokszorozódnak meg. Rendszerességről azonban egyik 18 év alatti korosztály esetében sem beszélhetünk, a 7 éven felüliek kicsivel több, mint kétharmadával eseti jelleggel beszélnek csak otthon pénzügyi témákról"
– mondta el Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője.
A játékforgalmazó a témát kiegészítő saját kutatásából az is kiderült, hogy
a magyar családok egyharmadában az édesanya felelőssége a gyermek pénzügyi nevelése,
a többi esetben a két szülő együtt oldja meg a feladatot, az irányelvek tekintetében szinte teljes összhangban.
„Leggyakrabban három éves korban (25 százalék) beszélnek először otthon a témáról, sőt van, ahol már a 2 éves gyermeket (17 százalék) is elkezdik beavatni a pénzzel kapcsolatos kérdésekbe.Összességében elmondható, hogy az első általános iskolás becsöngetéskor a tanulók 80 százaléka rendelkezik pénzügyeket illető információkkal" – ismertette az eredményeket a marketingvezető.
Tízből hét család a témakör bemutatásához különféle játékokat is segítségül hív, sorrendben a Gazdálkodj okosan! és a Monopoly társasokat, valamint boltos szerepjátékokat.
„A gyermekek pénzügyi jártasságának fejlesztése mindannyiunk közös érdeke: míg a szülők példamutatással, addig mi játékon keresztüli tanítással tudunk tenni érte. A Gazdálkodj okosan! például egy olyan családi társas, mely kortól függetlenül a pénzzel való helyes bánásmódra és a megtakarítás fontosságára nevel. Évente több mint tízezer darab kerül csak ebből a játékból magyar családokhoz" – tette hozzá Gyaraki Dávid.
A pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez jó alap lehet egy saját bankszámla nyitása is,
ám a reprezentatív felmérés alapján azzal a 18 éven aluli gyermekek mindössze 22 százaléka rendelkezik, minden második esetben olyannal, amihez még nem férhet hozzá.
Zsebpénznek azonban már többen örülhetnek, a 18 éven aluliak 65 százaléka kap költőpénzt havonta. Az óvodáskorú gyermekek többsége (55 százalék) kevesebb, mint 500 forintból, az alsósok már 1-2 ezer forintból (36 százalék) vagy 500-1000 forintból (29 százalék) gazdálkodhatnak. Az általános iskola felső tagozatába járók havi 2-5 ezer forintra (33 százalék), 500-1000 forintra (30 százalék), illetve 1-2 ezer forintra (22 százalék) számíthatnak, a 15 évnél idősebb társaik pedig 2-5 ezer forint (40 százalék) közötti vagy 5 ezer forint (27 százalék) feletti havi betevőben részesülnek.
Lakóhely szerint is van eltérés, falun például sokkal elterjedtebb (70 százalék) zsebpénzt adni, a városokban a szülők kétharmada, míg Budapesten kicsivel több, mint fele (54 százalék) biztosít havi költőpénzt gyermekének"
– árnyalta a képet Gyaraki Dávid.
„Saját kutatásunkból az is kiderült, hogy a költőpénz nem jár mindenkinek alanyi jogon, ugyanis a szülők kétharmada leggyakrabban a jó iskolai eredményhez és magaviselethez, valamint az otthoni teendők elvégzéséhez köti a zsebpénzhez jutást" – fejtette ki a cég marketingvezetője.
Az óvodáskorú gyermekek leginkább még a gyűjtögetés fázisában vannak, esetleg ételre, italra költik havi zsebpénzüket,
ez nem változik a 7-10 évesek esetében sem, kiegészítve, hogy minden ötödik ilyen korú gyermek vásárol játékot is a saját pénzéből. 11 év felett már megjelenik a szórakozás is – tízből egy gyermek költ kikapcsolódásra –, a 15 éves vagy idősebb tinédzserek pedig ruhákra és egyéb kiegészítőkre sem sajnálják már zsebpénzüket.