Az eurózóna gazdasági növekedése mindössze 0,2 százalékos volt a harmadik negyedévben, ami úgy különösen gyenge, hogy az elemzők ennek a duplájára számítottak. Az Egyesült Államokhoz képest pedig látványos a lemaradás, mivel a világ legnagyobb gazdasága 3,5 százalékkal tudott bővülni – írja a Bloombergen megjelent elemzésében Karl Smith, a Niskanen Center szakértője.
A kedvezőtlen európai növekedési adatok pedig azt követően jelentek meg, hogy kiderült,
Kína gazdasági bővülése, bár kevésbé drámaian, de szintén aggasztóan lelassult.
Ami közös a két térségben, hogy mindkét esetben a lassuló nemzetközi kereskedelem volt a gyenge teljesítmény egyik legfőbb oka.
Ami azonban az Egyesült Államokra nézve is érdekes lehet, hogy a kereskedelem gyengélkedésének jelei az amerikai adatokban is fellelhetők. Az import ugyanis erősen megugrott, ami nem meglepő olyan időszakokban, amikor a gazdaság jól teljesít, a fogyasztói hangulat pedig kedvező, azonban az export oldalán már kiolvashatók az aggasztó jelek. A kereskedelmi kivitel ugyanis lelassult, és a teljes volumene 23 milliárd dollárral zsugorodott.
Ennek jelentősége jól látszik, ha azt nézzük, hogy
a GDP növekedése 5,4 százalékos lenne, ha levonnánk belőle a növekvő importot és a csökkentő exportot
– hangsúlyozza Smith.
Bár a gyenge exportnövekedés egyetlen gazdaság esetében még akár jól is jöhetne, mivel azonban a világ három legfontosabb gazdaságában (USA, Kína, eurózóna) egy időben érezhető a párhuzamos gyengélkedés, így Smith szerint egyértelművé vált, hogy a kereskedelmi háború érezhető negatív hatást gyakorol a világgazdaság növekedésére.
Az Egyesült Államok viszont az elmúlt időszakban sikeresen elkerülte ezeket a kellemetlen következményeket, köszönhetően elsősorban annak, hogy
a Donald Trump által bevezetett adóreformok lendületesen élénkítették a gazdaságot.
Mindeközben pedig – eltekintve egy enyhe fennakadástól az első negyedévben – az éves alapú amerikai fogyasztás növekedése is kitartóan erősödött.
Ez az élénkítés azonban el fog halványulni a következő évben – figyelmeztet Smith. Ha pedig ezzel együtt a világgazdaság növekedése is kitartóan gyengül, az amerikai gazdaság is komoly bajba kerülhet. Vagyis akár a 2016-os helyzet is megismétlődhet, amikor a lassuló külföldi növekedés az olajár és a mezőgazdasági termékek árának esését idézte elő, élesen visszafogva ezzel az amerikai beruházásokat.
Az első vészjelzések pedig már meg is érkeztek.
A recessziós időszakokra igencsak érzékeny ingatlanpiac ugyanis már elkezdte mutatni a gyengélkedés jeleit.
Az újlakás eladások az elmúlt hónapokban folyamatosan zsugorodtak az Egyesült Államokban, a lakáspiaci beruházások pedig 4 százalékkal csökkentek a harmadik negyedévben.
Ha pedig az említett három tényezőt – lassuló exportnövekedés, visszaeső fogyasztás, az ingatlanpiac kitartó gyengélkedése – együtt komolyan vesszük, akkor az USA-nak igen kemény kihívásokkal kell majd megküzdenie 2019-ben – foglalja össze az elemzését Smith.
Következésképpen – teszi hozzá a szakértő – az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek igencsak
érdemes lesz megfontolnia, mennyire megalapozott a kamatemeléssel kapcsolatos önbizalma.
Smith szerint tehát a központi banknak talán érdemesebb lenne szünetet tartania a szigorításban, ameddig nem lesznek világosak a fenti tényezők gazdaságra gyakorolt hatásai.