A kölcsönadás euróban történt és a jegybanki alapkamat, plusz 5 százalékos kamatot számított fel rá a kft.
A Magyarország és Németország között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXXIV. törvény (egyezmény) rendelkezése szerint a vagyon - néhány kivétellel, melyre a cégtől kapott kölcsön nem terjed ki - ott adóztatható, ahol a vagyont szerző belföldi illetőségű - írja Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló az Adózóna.hu hasábjain.
A fentiekből következik, hogy ha német állampolgárságú magánszemély nem fizeti vissza a kölcsönt, az a jövedelem Magyarországon nem adóköteles.
A cégnek viszont a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján le kell írnia hitelezési veszteségként a behajthatatlan követelést, ami nem növeli az adózás előtti eredményt. Ha a követelés nem behajthatatlan a Szt. szerint, de a kft. értékvesztést számolt el és nyilvántartott értékvesztést mutat ki, akkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint
jogosult a követelés 20 százalékával, legfeljebb a nyilvántartott értékvesztéssel csökkenteni az adóalapot.
Ha a kft. a követelést elengedi, akkor azt egyéb ráfordításként kell elszámolnia, amely nem csökkenti a társasági adó alapját.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) előírása szerint követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII. törvény (szja-törvény) szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
A témáról részletesebben olvashatnak az Adózóna.hu oldalán.