A jövedelemarányos hiteltörlesztési mutató azt a célt szolgálja, hogy az igazolt jövedelemhez képest ne lehessen irreálisan magas törlesztőrészlettel jelzáloghitelhez jutni. Mostanáig a szabályozás szerint a havi nettó jövedelem felét, vagyis 50 százalékát terhelhették a hiteligénylők jelzálog alapú forinthitellel, függetlenül a kamatperiódustól. Ha valaki magas, legalább havi nettó 400 000 forintos jövedelemmel rendelkezett, akkor ez az arány 60 százalékra emelkedhetett.
A jogszabályok értelmében a JTM-et minden hiteligénylésnél figyelembe veszi a bank, így nem fordulhat elő, hogy úgy folyósítanak kölcsönt valakinek, hogy nincs bejelentett munkája és igazolható rendszeres jövedelme.
A szabályozás eddig csak a havi nettó jövedelemre vonatkozott, a kamatperiódust nem vette figyelembe.
Ezen változtat a mától hatályba lépő módosítás, amelynek részletei a következőképpen alakulnak:
Hogyan történik majd a JTM számítása a gyakorlatban?
Ha az egy háztartásban élőknek az összes nettó jövedelme 250 000 forint, ennek eddig a felét, vagyis 125 000 forintot fordíthattak hiteltörlesztésre.
Ez a mai naptól, az újonnan kötött jelzálogkölcsön szerződéseknél 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén már csak 62 500 forint lehet, 5 és 10 év közötti hitelperiódus esetén pedig 75 000 forint.
Ahhoz, hogy ennél nagyobb törlesztőt vállalhasson valaki, magasabb igazolt nettó jövedelemre van szüksége.
A szabályozás összességében a kiszámítható és biztonságosabb kamatozású hitelek felé tereli a lakosságot, de emellett is az tanácsolható az olvasóknak, csak akkora összegű hitelt vegyenek fel, amelynek a törlesztése akkor sem okoz problémát számukra, ha váratlan kiadás merül fel, vagy változó kamatozású hitel esetén megemelkedne a törlesztőrészlet.